A szolnoki születésű kutatóbiológusnak és biokémikusnak köszönheti a világ a Pfizer koronavírus elleni védőoltását. A Nobel-díj várományosaként<font color="#e2003b"> </font>emlegetett kutató úgy véli: sikereit nagy részben annak köszönheti, hogy jól választott férjet.
Karikó Katalin, az Amerikában élő szaktekintély a Nobel-díj várományosa, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, illetve a BioNTech cég alelnöke: de vajon mennyire lehet nő valaki, ha efféle pályára lép.
A doktornő ennek kapcsán alapvetésként jegyezte meg, hogy már a Bécsben oktatott diákjait is arra figyelmeztette, mennyire fontos, hogy az ember jó férjet találjon magának, hogy ő is tett. Az efféle pályát választó nőknek meg kell értetniük párjaikkal, hogy az ő hivatásuk nem szorítható be a reggel 9-től délután 5-ig tartó keretek közé, elvégre ők ebben élnek.
– Volt olyan év, hogy januártól kezdődően május elseje volt az első olyan nap, hogy nem mentem be a laborba – emlékezett vissza a professzor asszony, aki ráadásul még ebben az időszakban is hazavitte a munkáját. Karikó Katalinnak a Dugonics Társaság, Szeged legrégebbi, ma is működő civil egyesületének szervezésében lehetett kérdéseket feletnni egy videókonferencia keretei között.
– Ahelyett, hogy főztem volna valamit a férjemnek, még házi feladatot is rá bíztam – mesélte el a doktornő azt a helyzetet, melyben például egy vegyi mintákat tároló edény rugóját javíttatta meg kedvesével, Francia Bélával. Férje Németországba sem kísérte el odaköltöző feleségét, mondván:
– Nem akart lábujjhegyen járni, míg én egy esetleges online konferencián veszek részt az otthonunkban – tréfálkozott a kutató.
A szabadidőmben is kizárólag szakirodalmat olvasok
– árulta el Karikó Katalin, ugyanis az kapcsolja ki a legjobban, ha szinten tudja tartani magát a különféle szakmai területeken.
Férje mellett sajnos lányát sem volt képes a hétköznapi édesanyák odaadásával tutujgatni.
– Általános iskolás korában hajnali 5 órakor indultam dolgozni, hogy én mehessek érte tanítás után – mondta a professzor asszony, hozzátéve, hogy neki sosem kellett gyermeke ágya mellett azért könyörögnie, hogy keljen már fel.
– Kénytelen volt megtanulnia, mi is az ő dolga, vagyis magától kelt és készült fel a korai indulásra – árulta el Karikó Katalin.
Ha valaki nem tudná, a professzor asszony gyermeke, Francia Zsuzsanna kétszeres olimpiai bajnok evezősnek tudhatja magát amerikai színekben, Susan Francia néven. Édesanyja szerint a 38 éves hölgy világ életében azt hangoztatta, hogy az áldozatos munkához való viszonyulást a szüleitől örökölte, illetve leste el, akárcsak a doktornő annak idején.
– Nagyon egyenes, becsülettel dolgozó, őszinte emberek voltak a szüleim – jegyezte meg Zsuzsanna.
Persze a sport fontossága sem volt példanélküli „Zsuzsus” előtt, mivel Karikó Katalin is kosárlabdázott a JATE-n, igaz, elmondása szerint inkább csak szerette játékot, nem művelte igazán jól. Mint mesélte, lánya is kosarazott kezdetben, de mivel labdaérzékét, vagyis annak hiányát is anyjától örökölte, „ugyanolyan idétlenül festett a pályán” mint ő.
Ugyanakkor a testmozgás máig jelentős szerepet játszik az életében: míg Németországban élt, napi 5-6 kilométert futott a Rajna partján, manapság pedig egy evezőgépen edz minden reggel egy órát.
A régi toposz, miszerint a nők fogmosás közben mondjuk porszívózni is tudnak, azaz egyszerre több mindenre képesek figyelni, Karikó Katalin karrierjének előmenetelét is elősegítette.
– A divatosan multitaskingnak nevezett jelenségnek valóban sok mindent köszönhetek – jelentette ki a doktornő, melynek értelmében osztatlan figyelemmel képes foglalkozni számos dologgal egyazon időben.