Élettársának különös kegyetlenséggel végrehajtott megöléséért - mint többszörös visszaesőt - tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt a Pécsi Ítélőtábla pénteken jogerősen egy zalaegerszegi férfit, aki 1997-ben kettős emberölésért életfogytig tartó szabadságvesztést kapott, de ebből 20 év után feltételesen szabadulhatott.
A bíróság - a vádirattal megegyező - megállapítása szerint az 51 éves B. Tibor 2018 januárjában ismerkedett meg a zalaegerszegi hajléktalanszállón későbbi áldozatával, akivel élettársként tekintettek egymásra. Italozó életmódot folytattak, ha tehették, az éjszakákat a szabadban, a zalaegerszegi parkerdőben töltötték.
Egy szintén hajléktalan férfival hármasban italoztak a városban 2019 júniusában, amikor az éjszakai szállásuk felé, a parkerdőbe indultak. Ekkor a nő annyira ittas volt, hogy nehezen tudott lépkedni, ezért a vádlott ütni kezdte, többször álkapcson rúgta és megtaposta.
A parkerdőben egy padnál tovább italoztak, majd sötétedés után elindultak az alvóhelyük felé, de a botladozva lépegető nő ismét elfeküdt a földön. A társa emiatt újra durván bántalmazta, amiért a velük lévő férfi segítségért indult. Miután kettesben maradtak, a brutális bántalmazás tovább folytatódott, végül a vádlott megfojtotta a nőt.
A földön hagyott holttestre járókelők találtak rá.
A szakértői vizsgálat csaknem száz külsérelmi nyomot és belső sérüléseket talált - ezek közül több önmagában is életveszélyes volt -, a nő halálát végül a fojtogatás okozta.
B. Tibor még 1997-ben különös kegyetlenséggel megölte az apját és annak élettársát. Az ezért kiszabott életfogytig tartó büntetésből 20 év után, 2017-ben feltételesen szabadult.
A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék - mint erőszakos, többszörös visszaesőt - különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla pénteki ülésén a vádlott cselekményének minősítését megváltoztatta, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett cselekménynek is minősítette, azzal, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös, hanem többszörös visszaeső. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, az ítélet jogerős.
