Egyes vélekedések szerint könnyen lehet, hogy egy éven belül új koronavírus elleni oltóanyagra lesz szükség, ugyanis az alacsony átoltottságú országokban olyan új koronavírusok jelenhetnek meg, melyek ellen nem hatnak az eddig kidolgozott vakcinák.
Forrás: Pexels.com
Könnyen lehet, hogy olyan új koronavírus-mutációk kezdenek el globálisan terjedni, amelyek képesek lesznek kijátszani a jelenlegi oltóanyagok által megszerzett immunvédelmet. Éppen ezért egy éven belül új koronavírus elleni vakcinák fejlesztésére és gyártására lehet szükség – állítják a szakértők.
Vezető járványügyi szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy
az alacsony átoltottságú országokban a közeljövőben olyan új koronavírus-mutációk jelenhetnek meg, amelyek ellen nagy valószínűséggel már nem bizonyulnak hatásosnak a jelenlegi vakcinák
– írja a The Guardian oldala.
A szakemberek szerint ez akár egy éven belül bekövetkezhet, így hamar új oltóanyagra lesz szükség. A pesszimista előrejelzés a Népi Vakcinaszövetség (People's Vaccine Alliance), az Amnesty International jogvédő civil szervezet, az Oxfam nonprofit szervezet és az UNAIDS szervezet közös felmérésén alapul. A felmérés a világ 28 országának 77 elismert szakértőjét szólaltatta meg. A megkérdezett szakemberek kétharmada egyéves távlatban gondolkodott, azonban közel egyharmaduk szerint az új vakcinákra akár kilenc hónapon belül szükség lehet.
A tudósok szerint az elhúzódó oltási stratégia magában hordozza annak veszélyét, hogy egyre ellánállóbb és fertőzőképesebb variánsok jönnek létre, így ők a gyors és összehangolt oltási stratégiát sürgetik a világ minden országában.
A felmérésben megkérdezett neves szakértők 88 százaléka attól tart, hogy bizonyos elmaradottabb régiók országaiban a tartósan alacsony oltási lefedettség miatt nagyobb valószínűséggel jelenhetnek meg vakcinarezisztens mutációk.
– Minden nap új vírusmutációk bukkannak fel. A szerencsésebbek találnak egy rést, egy gyenge pontot a védelemben, ami ellenállóbbá teszi őket elődeiknél, így potenciálisan elkerülhetik a korábbi vírustörzsek okozta fertőzésre adott immunválaszt, és hatékonyabban terjedhetnek. Hacsak nem oltjuk be az egész világot, szabadon hagyjuk az utat az újabb és újabb mutációk előtt – fogalmazott Gregg Gonsalves epidemiológus, a Yale Egyetem munkatársa.
Néhol igen alacsony az átoltottság
Bár a fejlett országok nagy része szépen halad az oltások beadásával, többek között Vietnamban, Bangaldesben vagy Kenyában a lakosság kevesebb mint egy, esetleg egy-két százaléka kapta meg az első védőoltást – tudta meg a HáziPatika.com. Max Lawson, a Népi Vakcinaszövetség elnöke szerint az lenne a leghatékonyabb megoldás, ha a vezető vakcinafejlesztő vállalatok másokkal is megosztanák technológiájukat és szellemi tulajdonukat a vakcinagyártás mielőbbi fellendítése érdekében.
Hamar elkészül az új vakcina
A jó hír, hogy az mRNS alapú technológia vagyis a Pfizer-BioNTech és a Moderna vállalatok képesek az oltóanyagok viszonylag gyors, néhány hét vagy hónap alatti módosítására. A gyártási kapacitás azonban továbbra is problémákat vet fel, vagyis a vakcinázás az új oltásokkal sem tud gyorsabban haladni, mint a jelenlegi. Emellett az mRNS alapú vakcinák speciális tárolási és szállítási körülményeket igényelnek, így nehezen elképzelhető, hogy a szegényebb országokban is tömegesen olthassanak velük.
