A temperálás hatására lesz a csokiburok fényes, roppanós és kellően kemény, nem pedig megszürkült, rücskös.
Forrás: AFP
Bosszankodott már azon, hogy mások fotóin, vagy a magazinokban miért néznek ki teljesen másként a csokibonbonok, -bevonatok, mint ahogyan otthon sikerül? Nos, ennek egyszerű a magyarázata. Míg ön valószínűleg simán felmelegíti a csokit, a profik temperálják.
A módszer lényege, hogy stabil kakaóvaj-kristályok alakuljanak ki, így a massza megtartja az állagát és a színét.
Az eljárás pofonegyszerű: a megolvasztott csokit hideg márvány-, gránit- vagy fémfelületre (esetleg nagyobb fémtálcára) önjük, majd szétterítjük. Ezután összekaparjuk és újra szétterítjük. Lehet vastag pengéjű késsel például.
Mindezt addig kell ismételgetni, amíg besűrűsödik a csoki.
Kóstoljuk meg, és ha hidegnek érezzük, akkor mehet a bonbonformába, vagy a süti tetejére, vagy ha táblás csokoládét szeretnénk, akkor a sütőpapírra (esetleg szilikonlapra).
Tipp: tesztelhetjük úgy is, hogy egy kanalat belemártunk, és ha szobahőmérsékleten 2 perc alatt kezd szilárdulni, de szép fényes marad, akkor jó.