A koronavírust enyhe tünetekkel átvészelők sem feltétlenül dőlhetnek hátra: kiderült, hogy nem függ össze a koronavírus-betegség súlyossága a hosszan tartó szövődmények kialakulásával.
Forrás: Pexels.com
A szakemberek már jó ideje hangsúlyozzák, hogy a koronavírus-megbetegedést követően érdemes felkeresni a háziorvost, aki szükség esetén különböző vizsgálatokra – teljes vérkép, ultrahangos vizsgálatok, kardiológia – utalhatja be a fertőzésen átesett személyt. A fertőzésnek ugyanis hosszútávú szövődményei is lesznek, amit a szakirodalom poszt-Covidnak vagy hosszú Covidnak hív.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet most egy módszertani ajánlást is készített az a koronavírus-fertőzésen átesett emberek utógondozására
– közölte Bogos Krisztina, az intézet főigazgatója az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Intézetük elsőként ismerte fel, hogy a koronavírus fertőzésből felgyógyultak rehabilitációjára ki kell dolgozni a protokollt. Bogos Krisztina azt is elmondta, hogy a COVID-19 megbetegedés elsősorban a tüdőben okozhat károsodást, de szív-, érrendszeri és idegrendszeri szövődmények is kialakulhatnak hatására.
A szakember kiemelte, hogy a betegség súlyossága nem függ össze a hosszan tartó szövődmények kialakulásával
– írta meg az egészségkalauz.hu.
Ez azt jelenti, hogy enyhe lefolyású fertőzést követően is kialakulhatnak maradandó tünetek.
Az intézmény által készített ajánlás leírja, mely tünetekre kell odafigyelni, és azokkal hová kell irányítani a betegeket. A főigazgató szerint meg kell nézni, mi állhat annak hátterében, ha valakinél a felgyógyulást követő 4-12 hétben is fennáll krónikus fáradtság, nehézlégzés vagy valamilyen idegrendszeri tünet – mint például memóriazavar vagy alvászavar.
