„A koronavírus egy ideig biztosan velünk marad, de nem úgy fog viselkedni, mint az influenza, ami évről évre visszatér” – emelte ki Szlávik János az M1-en nemrég. A szakember emellett szót ejtett a tinédzserek oltásáról, az iskolák indításáról és az antitest vizsgálatokról is.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa kiemelte: a szennyvízben csökkenő tendenciát mutat a koronavírus mértéke, ez pedig reménykeltő, a nehezén talán már túl vagyunk. Szerinte az iskolák nyitása sem fog problémát okozni, hiszen a tanárok többsége megkapta az oltást.
Fontos-e a gyerekek oltása?
A tapasztalatok szerint a koronavírus új mutációi már agresszívebbek, és a fiatalabb korosztályt is támadják, ezért egyre több országban merül fel a 18 év alattiak oltása. Szlávik János ennek kapcsán kiemelte:
itthon még nem indokolt a 12-16 évesek oltása,
mivel még mindig inkább az a tendencia, hogy kevésbé fogékonyak a vírusra. Ehhez azonban azt is hozzátette: a teljes nyájimmunitáshoz szükséges lenne az oltásuk, de ennek ellenére várna vele.
Természetesen a rizikócsoportokba tartozó gyermekeket, akik túlsúlyosak, szív- cukorbetegek, akik nagy veszélynek vannak kitéve a szövődmények miatt, őket érdemes lesz oltani,
de érdemes itt is megvárni a többi ország oltási eredményeit – hangsúlyozta Szlávik, aki az iskolák nyitása kapcsán azt is kiemelte: szerinte bátran lehet nyitni, mert a pedagógusok Pfizer oltása két hét alatt már 80%-kos védelmet ad.
Kell-e tartani a Janssen vakcinától?
Nemrég az Egyesült Államok jelentette be, hogy felfüggesztik a JhonsonandJohnson Janssen nevű vakcinájával az oltást, mert akárcsak az AstraZeneca esetében, ennél is több trombózisos esetet jelentettek, az Európai Gyógyszerügynökség pedig vizsgálatot indított. Szlávik János a hír kapcsán elmondta: ez az úgynevezett vérrögképződés rendkívül ritka, de most úgy tűnik, mégis van összefüggés az esetek és a vakcinák között, de biztos benne, hogy hamarosan rájönnek, mi okozhatja és találnak megoldást a problémára.
Valóban óvatosnak kell lenni ezzel a típusú vakcinával. Egészen biztos, hogy az Európai Gyógyszerügynökség gyorsan ki fog adni egy ajánlást, hogy mi a teendő vele
– hangsúlyozta a szakember.
Méressünk-e ellenanyagszintet?
Az antitestek mérése kapcsán Szlávik János hangsúlyozta: akár egy oltást akár egy fertőzést követő védettséget nem lehet egyszerűen ellenanyag-szintekkel meghatározni.
Senki nem tudja még, pontosan mit jelent az, ha valakinek alacsony vagy egyáltalán kimutathatatlan ellenanyagszintje van,
mit jelent a közepes, és mit jelent az igen magas szint. Valószínűleg az utóbbi egy komoly védettséget jelent, de nem jelenthető ki az, hogy akinek kevés az ellenanyaga vagy nincs neki, akkor az nem védett – magyarázta.
A szakember leszögezte: a védettség rendkívül sokrétű és összetett: az ellenanyagszintek, a neutralizáló ellenanyagok, a sejtes védettség egyaránt ide tartozik, vagyis
az ellenanyagszint "méricskélésével" nem derülhet ki, hogy valaki védett-e vagy sem.
Nem fog visszatérni
A főorvos szót ejtett arról is, hogy akik egyszer elkapták a vírust, azok körében nagyon ritka az újrafertőződés, és nekik már egy oltás is elegendő a hosszú távú védettség kialakulásához. Szlávik János egyébként úgy gondolja, hogy a koronavírus velünk marad, de az emberiség le fogja győzni, tehát nem fog évről-évre visszatérni, mint például az influenza kórokozója.
