Halmozottan nehéz időszak ez azok számára, akik most élnek át veszteséget, hisz a gyász mellett sokunknak egyéb problémákkal is szembe kell néznie. Gondoljunk a személyes kapcsolatok hiányára, vagy épp a munkahely elvesztésére. A történtek feldolgozásához most minden eddiginél többen kérnek segítséget – tudta meg a Metropol egy traumakutatótól.
A koronavírus nemcsak a mindennapi életünket, de a gyászhoz kapcsolódó hagyományokat is átírta.
Korlátozott számban vehetünk részt temetéseken, és a betegség fertőzőképessége miatt sok esetben elbúcsúzni sem tudunk szeretteinktől. Hogy ennek milyen következményei lehetnek, arról dr. Zelena András tanatológust, a haláltan szakértőjét, tanszékvezető docenst kérdezte a Metropol.
Hiányoznak a klasszikus rítusok
Rendkívül nehéz helyzetben vannak azok, akik most gyászolnak, hiszen amellett, hogy meg kell küzdeniük a bezártsággal, a személyes kapcsolatok hiányával, sok esetben a klasszikus gyászrítusok is elmaradnak
– mondta a Metropolnak dr. Zelena András, utalva arra, hogy a temetéseken továbbra is csak 50 fő lehet jelen, illetve miután a kórházakban látogatási tilalom van, csak speciális esetekben, kizárólag a haldokló betegeknél van lehetőség a személyes elköszönésre.
– Ez is azt mutatja, hogy valamilyen módon lehetőséget kell biztosítani a búcsúra, ehhez mindenkinek igyekeznek lehetőséget teremteni a kórházi osztályok dolgozói – jelentette ki a szakember.
Veszteség idején sok ateistából hívő ember lesz
Dr. Zelena András tapasztalatai szerint az említett nehézségek miatt most minden eddiginél többen kérnek segítséget.
– Az online térben különböző segítőcsoportok jöttek létre, és a szakemberek munkájára is megnőtt az igény. Személyes tapasztalom a munkám során, hogy milyen nagy ereje van a hitnek.
Ugyanakkor a veszteséget átélők gyakran megváltoztatják a világnézeti hovatartozásukat, ami teljesen természetes reakció. Akik megrögzött ateisták, sokszor elkezdenek hinni, mert abban találnak kiutat, reményt.
Aki viszont mély vallásosként él át veszteséget, gyakran meginog a hitében, és felteszi magának a kérdés, milyen felsőbb hatalom akarta, hogy ez így történjen? – mesélte a tanatológus.
Ha egy év után sem enyhül a fájdalom, kérjünk segítséget!
Egyénfüggő, kinél mennyi ideig tart a gyászidőszak, ha azonban két év után sem alakul át a veszteség szeretetteljes emlékezéssé, akkor érdemes segítséget kérni.
– A legtöbben akkor képesek túllendülni a nehézségeken, ha újra átélik az együtt töltött ünnepeket. Az azonban intő jel, ha egy-másfél év után is örömképtelenek vagyunk, vagy épp bezárkózunk, elhanyagoljuk a külsőnket, személyes kapcsolatainkat. Ekkor érdemes segítséget kérni – javasolta a szakember. Az érintés köztudottan boldogsághormont szabadít fel, amely a súlyos állapotban lévő betegeknél kulcsfontosságú lehet. Látogatási tilalom idején azonban ezt igencsak nehéz megoldani. A brazíliai são paulói kórház egyik nővére erre is megtalálta a megoldást: meleg vízzel töltött gumikesztyűt kötözött a beteg kezéhez. Mindez a vérkeringésre is jó hatással van, így a nővér úgymond két legyet ütött egy csapásra.
A tanatológia
A tanatológia (görögül thanatos a halál) a pszichológia egy új ága, amely a halállal és gyásszal összefüggő lelki megnyilvánulásokat kutatja. Egyrészt a haldoklót segíti az emberhez méltó halál elfogadásában, másrészt a hátramaradottak fájdalmát próbálja enyhíteni. Magyarországon Polcz Alaine írónő, tanatológus munkájának eredményeképpen a kilencvenes évek elejétől ismerkedhettünk meg a fogalommal.
