Molnár Piroska, Papp János és Pindroch Csaba eleveníti fel az 1938-as világtalálkozót az idei budapesti Eucharisztikus Kongresszusra készülve
Pünkösdhétfőtől 10 részes hangjáték-sorozat idézi fel az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus történelmi eseményeit. A reménység oszlopa az idén szeptember 5-12.közötti 52.
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve mutatja be személyes sorsokon keresztül a 83 évvel ezelőtti világtalálkozót.
A Molnár Piroska, Papp János és Pindroch Csaba színművészek által megelevenített visszaemlékezés első része május 24-én 14 órakor kezdődik a Kossuth Rádióban, majd a következő 9 napon át hallgathatjuk végig.
Ezt nézze meg, és tudjon meg részleteket!
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) öt kontinensről érkeznek vendégek Budapestre, és a záró misén maga Ferenc pápa is részt vesz a Hősök terén. Magyarország először 1938 májusában adott otthont a 34. kongresszusnak, akkor még bíborosként jött el hozzánk két későbbi pápa: XII. Piusz és VI. Pál.
Minden lélek számít!
A Reménység oszlopa című visszaemlékező hangjáték azért Pünkösdhétfőn indul, mert az 1938-as találkozó éppen ezen a napon kezdődött.
Az szeretném elérni ezzel a hangjátékkal, hogy mindenkinek nyíljon meg a szíve, hiszen minden lélek számít!
– mondja A reménység oszlopáról az író, Zsuffa Tünde, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtófőnöke.
– Tavaly kiadtak egy könyvet Vándorlásunk társa lett címmel az 1938-as kongresszusról, Hegedűs András szerkesztésével, ennek alapján írtam személyes sorsok (Lotti néni és öccse Márton atya) beleszövésével a hangjátékot.
Világjárvány után világtalálkozó
A szerző hozzáteszi, napjainkban nagy kihívást jelent a világjárvány, de éppen emiatt soha jobbkor nem jöhet egy katolikus világtalálkozó.
Üzenetértéke van Ferenc pápa budapesti látogatásának,
hiszen a pápák követek útján képviseltetik magukat az eucharisztikus világkongresszusokon és általában videoüzenetekben köszöntik a zarándokokat – tudjuk meg Zsuffa Tündétől. Fábry Kornél atya, a NEK főtitkára, aki a 10 részes, alkalmanként 25 perces hangjátékot is lektorálta, emlékeztet: 1938-ban Budapesten az Andrássy út a Hősök teréig olyan volt mint egy nagy templom, tele emberrel a szakadó esőben és tornádó-szerű szélben, de a félmilliós tömeg nem mozdult.
– Nagyon sokan emlegetik nagyszüleik életre szólóan meghatározó élményeit, emlékeit. A külföldről érkezők mellett rengetegen voltak, akik erre az alkalomra jöttek fel először a fővárosba. A Citadellára fénykeresztet állítottak fel, a Jégpálya jegét is leeresztették, hogy mindenki elférjen.
A szeretet össze tudja tartani az embereket
A Lotti néni emlékeit megszólaltató Molnár Piroska is első kézből hallott az 1938-as budapesti találkozóról.
– Édesanyám gyerekkoromban sokat mesélt róla, ő átélte itt, Budapesten, most a hangjátékkal feltolult minden emlékem ezzel kapcsolatban.
Pindroch Csaba, aki Pacelli bíborost, a későbbi XII. Piusz pápá eleveníti meg, úgy fogalmaz: Hívő emberként megtiszteltetés, hogy fölkértek egy ilyenre, de a felelősség sokkalta nagyobb.
A Márton atyát megformázó Papp János „hites emberként” élte meg a szerepét.
– Az emberekben működött egy érzés, ami a krisztusi hitnek a lényege: a szeretet, és ennek az üzenete, ami össze tud tartani embereket.
