Művészhez méltó temetést terveznek a gávavencsellői öngyilkos kisfiúnak. A család tartja magát a cigány hagyományokhoz, ezért a végső búcsúztatóig nem is alszanak.
Virrasztással emlékszik a múlt kedden eltűnt, majd pénteken a Lónyai-főcsatornában holtan megtalált 13 éves kisfiú családja. Pisti szülei szerint a gyermek valószínűleg szerelmi bánatában választotta a halált. Persze a tragédia miatt nem neheztelnek senkire, csupán bántja őket, hogy egyesek őket okolják a tragédia miatt.
– Amióta tudjuk, hogy a fiam nincs többé, éjjel-nappal fenn vagyunk. A cigány szokásoknak megfelelően folyamatosan érkeznek hozzánk a vendégek, akiket étellel és itallal kell kínálnunk. Tiszteletüket teszik az ismerősök, illetve a közeli és távolabbi rokonok. A férfiak és az asszonyok is teszik a kötelességüket – mondta a Borsnak egy közeli családtag, aki hozzátette: az oláhcigányok körében szokás földbe süllyesztett kriptát építeni, hogy a föld ne érhesse a koporsót. A család azonban a romungró, vagyis a magyar cigány közösség tagja, ezért rájuk ez a követelmény nem vonatkozik szigorúan.
Különleges temetés
– Az biztos, hogy úgy temetjük el, mint egy igazi művészt,
hiszen ő többet érdemel, mint egy egyszerű ember. Hófehér koporsót veszünk neki, hiszen ártatlan volt és tisztalelkű. Téglából építünk majd egy emlékművet, hogy soha ne feledje őt a történelem! Biztosan tudjuk, hogy mit szeretne, hiszen megálmodtam a temetés pontos menetét. Tudom, hogy ezzel ő üzent, ugyanakkor a falon őrizzük az egyik festményét is, melyről csak a megtalálása után döbbentünk rá, hogy tulajdonképpen a végakaratának egy részletét ábrázolja – sírta el magát István, a gyászoló apa,
Pistit a család a tervek szerint a házából viszi majd a temetőbe.
Túlnőtt szülein
Jónásék úgy érzik, hogy fiuk különb volt náluk, és többre is vitte volna, mint ők. Julianna közmunkás, István pedig a testvérével együtt dolgozó vállalkozó.
– Pisti sokkal intelligensebb volt, mint mi! Jobb volt a szókincse, értelmesebben beszélt, többre volt hivatott. Főleg négyeseket kapott az iskolában, de a tanárok azt mondták, jobb eredményre is képes lenne – zokogta az édesanya, aki hozzátette: a kisfia mindig is művésznek vallotta magát, és főleg komolyzenét játszott és hallgatott szívesen.
– Amikor itthon betettünk cigányzenét vagy mulatóst, tréfásan jajgatni kezdett.
Magáról is tudta, hogy sokra viheti az életben, és már gyerekfejjel is igyekezett ennek megfelelően viselkedni. Ugyan néha voltak vele fegyelmi problémák, de egyébként példamutatóan élt! Kínosan ügyelt arra, hogy a ruházata is makulátlan legyen, és illendően tartsa a kanalat a kezében.
Mécsesek a csatorna partján
A család péntek óta naponta többször is lemegy a vízpartra, hogy mécsest gyújtson és rózsát dobjon a csónakok közé, ahol a fiú életét vesztette.
– Miután a bátyámmal megtaláltuk Pisti testét a Lónyai-csatornában, azonnal szóltunk a rendőröknek. Természetesen ott maradtam a helyszínen a csatornaparton. Láttam, ahogy a fiamat törülgették, ez a jelenet örökre belém égett. Olyan érzésem volt, mintha nem is ő feküdne a földön, és nem is én élném át a fájdalmat. Most is érzem, hogy itt van velünk és támogat bennünket. Kiveszi belőlünk a fáradtságot, pedig napok óta szinte nem is alszunk. Sajnos nagyon keveset élt, de abban biztos vagyok, hogy a lelke örökre velünk marad – mesélte István.
