A szabadkőművesek világa Magyarországon az elmúlt években elsősorban Dan Brown amerikai regényíró művei alapján vált ismertté. A mozgalmat ma is sokan rejtélyesnek és ördögtől valónak tartják.
Forrás: AFP
A szabadkőműves kifejezés eredetéről több elképzelés is létezik. A leginkább elfogadott és logikus elmélet szerint a kőműves azokra a középkori mesteremberekre utal, akik ismerték a különleges épületek, katedrálisok építési titkait, és ezt a tudást csak egymás közt adták tovább. A szabad szó pedig arra utal, hogy nem voltak tagjai a hagyományos, szakmai céheknek, hanem teljesen különálló, saját társaságot alkottak. Ezt az elkülönülő, titokzatos és rejtélyes tudást birtokló formát akarták követni azok a 18. századi egyletek is, amelyek először Angliában és Franciaországban jöttek létre, és kezdték használni a szabadkőműves elnevezést.
Haladó eszmék
A szabadkőművesség egyes vélemények szerint az ókorig vezethető vissza, ám valójában a felvilágosodással született meg a 17. század végén, a 18. század elején.
Évszázadokon átívelő múltjuk ellenére még ma is homály és misztikum övezi azokat a különleges szervezeteket, amelyek titokban működtek, illetve egyesek szerint manapság is aktívan működnek. A hétköznapi emberek nem tudták, mi történik ezekben a testületekben, amelyeket páholyoknak vagy kluboknak is neveztek. A szabadkőműves-páholyok valójában értelmiségi szabadgondolkodók egyesületei voltak, és a tagok ezekben a szervezetekben közösen gondolkodtak egy, szerintük jobban működő állam eszményéről. Titokban kellett tenniük, hiszen kritizálták a hatalmon lévő rendszereket, az államvezetést, az uralkodót, sőt az egyházat is, ezért a tagokat üldöztetés vagy hátrány érte volna, ha kiderül a „másik életük”. A szabadkőművesség mindig haladó eszméket képviselt és hirdetett.
Egyházi üldözés
A katolikus egyház a kezdetektől ellenségnek tekintette a szabadkőműves-páholyokat, mivel azok az egyház merev, hierarchikus szervezetét és a pápa világi befolyását is élesen bírálták. Az 1917-es oroszországi forradalom után a bolsevikokkal való összeesküvéssel vádolták meg a páholyokat, a második világháború alatt pedig azzal, hogy lepaktáltak a zsidókkal. A zsidók kiirtását zászlójára tűző Adolf Hitler, valamint a náci párt főideológusa, Alfred Rosenberg üldöztette is a szabadkőműves-csoportok tagjait.
Híres képviselői
A szabadkőművesség szabad gondolkodást, kreativitást, a hivatalos gyakorlattól való eltérést hirdetett, kritikát fogalmazott meg, és gyorsan elterjedt az egész világon. Főként értelmiségiek, tudósok, írók, művészek, zeneszerzők, színészek, mérnökök és politikusok csatlakoztak a mozgalomhoz.
Híres szabadkőműves volt Balzac, Dumas, Goethe, Haydn, Mozart, Zola, Puskin, Verdi, Stendhal, Edison, Mark Twain, Mengyelejev, Walt Disney, Kipling, Lev Tolsztoj.
Uralkodók is szimpatizáltak a szabadkőművesekkel, olyannyira, hogy a dadogásáról elhíresült VI. György brit király, II. Erzsébet édesapja, akinek életét a 2010-ben bemutatott A király beszéde című film dolgozta fel, maga is tagja volt a szervezetnek.
Negatív felhang
A mozgalom elutasítottságát, negatív megítélését a közelmúltban is fokozta egy, az egész világot megrázó eset: a 2011-es norvégiai tömegmészárlás, amikor a norvég Anders Behring Breivik 77 embert gyilkolt meg. Mivel Breivik a Szent Olaf Páholy tagja volt, ekkor ismét megerősödtek azok a nézetek, hogy a szabadkőművesség ördögtől való csoportosulás. A tömeggyilkost egyébként azonnal kizárták a páholyból.
Magyar tagok
A magyarországi szabadkőműves-páholyok megalakulása elsősorban Mária Terézia testőríróihoz – Bessenyei György vezetésével – kötődik, később csatlakozott hozzájuk Kazinczy Ferenc, Kármán József és Széchényi Ferenc is. A francia forradalom hatására kibontakozó Martinovics-féle összeesküvés után I. Ferenc betiltotta a szabadkőművességet: 1848-ig csak illegalitásban működhettek a páholyok.
Egy fellelt dokumentum szerint Kossuth Lajos az Egyesült Államokban 1852-ben kifejezetten azért lépett be az amerikai szabadkőművesek közé, hogy könnyebben szerezhessen pénzt a szabadságharc folytatására.
