Annak idején sokan évekig is vártak egy-egy nyugati autóra, így a Zsigulira, vagy ahogyan nálunk akkor hívták: Ladára is, aminek az első darabjai éppen ötven éve lépték át a határt és kerültek boldog tulajdonosukhoz.
A hetvenes-nyolcvanas évek népautója még mindig jelen van az utakon, az óriási siker pedig a mai napig tart. Schobert Norbinak például nagy álma volt, felesége, Réka meg is lepte egy igazi antik darabbal nemrég.
A szovjet autógyártás méltán híres volt, elég ha csak a Volgákat, a Moszkvicsokat és a Zaporozseceket emlegetjük. 1961-ben az olasz kommunista párt vezetője, Togliatti felvetette Moszkvában: mi lenne, ha a keleti blokknak is lenne egy népautója. Az ötletet évekig jegelték, majd újra és újra felvetették.
1966-ban végül megkötötték az évszázad üzletét. A szovjet autóipari miniszter és Vittorio Valletta Fiat-vezér – aki ekkor már 84 éves volt – megállapodtak a gyár felépítésében. Ehhez az olasz kormány egymilliárd dollár hitelt adott a Szovjetuniónak, ami aztán a Fiat kasszáját gyarapította.
Az orosz autógyár azt szerette volna, ha Lenin születésének 100. évfordulójára már elkészül az autó. Így lett volna Vilszto (Lenin nevének kezdőbetűi, és a 100 oroszul) a kocsi neve. A gyárépítők bármennyire igyekeztek, úgy tűnt, hogy nem lesz kész az első példány a jeles napra.
Aztán jött az ötlet: van a közelben egy hegy, nevezzük el arról. Így lett a márka neve Zsiguli. Az már más kérdés, hogy a vasfüggönyön túlra Ladaként adták el a Zsigulikat, mert ott ezt nem tudták kimondani. Slusszpoén: az első autót végül 1970. április 19-én szerelték össze a gyárban, három nappal Lenin 100. születésnapja előtt. Az első igazi példányt 5 hónappal később vették le a szalagról.
Itthon a hatvanas években minden autóvásárló megszokta, hogy éveket kell várni a befizetett járműre. Ez a Zsigulival sem volt másképp. Ugyan az első példányokat 1971. június 14-én adták át – a két szerencsés egy debreceni nő és egy budapesti férfi volt –, mégis 5-6 évig álltak sorban az emberek azért, hogy a nyugati alapokon nyugvó keleti csodával szeljék az utakat.
A Lada annyira népszerű lett, hogy 1980-ra a magyar autópiac felét már ez a márka tette ki. 1996-ig csak itthon 1.000.000 darabot adtak el, ezzel a legtöbb Ladát Magyarországon adták el. A nyolcvanas években aki nem Trabanton, az Ladán tanult autót vezetni.
A togliatti gyár termelékenysége igen mutatós volt, de a Szovjetunióban ez nem is lehetett volna másképp. Összesen 20,5 millió darabot raktak össze. A legtöbb 1200 köbcentis motorral készült – innen ered az ezerkettes Lada szólás is.
A legkelendőbb a 2106-os modell volt, amiből majdnem 4,4 milliót adtak el, és 30 éven át gyártották. Itthon még mindig több ezer példánnyal találkozhatunk az utakon, de néhány patinás darabot megmentettek az utókornak. A keveset futott, eredeti Ladákért akár 5-6 millió Ft-ot is elkérnek a tulajdonosok!