Hungarikum a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadság törvénye és a nagy népszerűségnek örvendő karikás ostor. Milyen út vezet idáig?
Bárki találhat
Ugyan a köznyelvben régóta élő fogalom, hungarikumok valójában 2012 óta léteznek hivatalosan. Ezt – ahogy sok minden mást is – törvény szabályozza. A lényeg, hogy a hungarikum olyan kiemelésre méltó érték, amit a magyarság csúcsteljesítményeként ismernek el. Fontos, hogy ez az érték egyedi és különleges legyen. A hungarikummá nyilvánítás egy alulról építkező, többlépcsős folyamat, amit bárki kezdeményezhet egy egyszerű formanyomtatvány benyújtásával.
Három lépcsőben
A hungarikum-rendszer alapja a három szintű Nemzeti Értékpiramis. Az alapszintű – települési, tájegységi, ágazati, megyei vagy külhoni – értéktárakba mindenki javasolhat értékeket, amiről az értéktár bizottságok döntenek. Amelyik érték felvételt nyer, azt már nemzeti értéknek tekintjük. Ezeket a Hungarikum Bizottsághoz lehet felterjeszteni ahhoz, hogy bekerüljenek a Magyar Értéktárba és kiemelkedő nemzeti értékké váljanak.
Erről már a Hungarikum Bizottság dönt, amely egy 21 tagú testület, és a mindenkori agrárminiszter az elnöke. A Magyar Értéktárból pedig egy újabb felterjesztéssel kerülhet be az érték a Hungarikumok Gyűjteményébe, amit szintén a Hungarikum Bizottság bírál el.
Csak a legkülönlegesebbek
Ma Kárpát-medence szerte több, mint 8000 nemzeti értéket tartanak számon. Ezek legnagyobb része helyi, valamilyen települési vagy tájegységi érték, legyen az valamilyen templom, temető, növény, viselet, rendezvény vagy gasztro-különlegesség. Ehhez képest a 79 hungarikum kevésnek hangozhat, de ide valóban csak azok az értékek kerülnek, amelyek tényleg csúcsteljesítménynek és igazi, magyar, egyedi értéknek tekinthetők.
Talán nem meglepő, hogy a hungarikumok háromnegyede az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a kulturális örökség kategóriájába tartozik. A teljesség igénye nélkül a pálinka, a szikvíz – amit a köznyelvben mindenki szódavízként emleget –, a szegedi és kalocsai fűszerpaprika, a fröccs, vagy az akácméz; a herendi vagy hollóházi porcelán, a mohácsi busójárás, vagy a matyó hímzés mind-mind olyan érték, ami szerte a világban messze viszi kis hazánk különleges hírét.
