Munkatársunk, Irtó András arra ébredt, menekülni szeretne a fővárosi betondzsungel forrósága elől, ezért úgy döntött, vonatra pattan, és megnézi, mi újság a Velencei-tó partján. Kiderült: szinte fillérekből kijön egy rapid nyaralás.
Forrás: Saját
Bár a Balaton a mi tengerünk, ne feledkezzünk meg a Velencei-tóról sem, ami a fővároshoz való közelsége miatt ideális célpont lehet, hogy belekóstoljunk a szabadság ízébe. Ráadásul az ár-érték aránya több, mint tökéletes. Nekem is a Balaton a Riviéra, de szerdán, amikor ráébredtem, hogy nincs más dolgom, mint elugrani a Déli pályaudvarhoz egy rövidke találkozó erejéig, megnyitottam a MÁV alkalmazást és arra jutottam, belefér a napomba egy kis strandolás.
Úgy félóránként indul a vonat Velencére, 40 perc alatt ott voltam. Az állomástól 15 perc az út a szabadstrandig, ahol tényleg minden van, ami ahhoz kell, hogy pikk-pakk elfelejtsük a mókuskereket. Még az sem volt gond, hogy fürdőnadrág, törölköző és strandpapucs nélkül érkeztem, mivel ezeket a kellékeket két perc alatt szereztem be a parti árusoknál, és a víz melletti plázában. Mindezekért a pesti áraknál jóval kevesebbet kellett fizetnem, így belefért egy felfújható matrac is.
Félóra lebegés a tűző napon meghozta az étvágyamat, így megcéloztam a part mentén sorakozó büfésort, ahol túlzás nélkül mondhatom, hogy ha nem is minden idők, de az utóbbi évek legjobb és legkiadósabb sajtos-tejfölös lángosát kaptam, egészen barátságos áron. Kértem hozzá egy dobozos sört, és miközben elpusztítottam az egyébként malomkeréknyi, belül omlós, kívül ropogós strandebédem, felfigyeltem a fagyizóra. Nyomban ott voltam, 3 gombóc paleo fagyit kértem, mert, hogy az is volt. Ráadásul nem is akárkikkel volt dolgom: a pulton kupák sorakoztak, amiket fagyi- versenyeken nyertek.
Miközben a fagyimat eszegetve figyeltem a tópart nyüzsgő tömegét, megakadt a szemem három automatán.
Vagyis inkább csak egyen, amin egy formás női fenék kapott helyet egy aprócska tangában.
Nos, ez a kép hivatott felhívni a figyelmet arra, hogy 400 forintért hozzájuthatunk egy darabhoz. A másik két automata kínálata sem haszontalan: strandjátékot, vagy labdát pörgethetünk ki.
Délben érkeztem Velencére és mire felocsúdtam, már 19 óra volt, és bár a viszonylagos tömeg még koránt sem csökkent, zárni kezdett a napozóágy bérlő stand, ahol egyébként az értékmegőrző is üzemel, így én is elindultam az állomásra. Ekkor ért egy pillanatnyi aggodalom: sajnos csak egy jegyautomata van a peronnál, ami miatt komoly sor alakult ki. Szinte esélytelennek látszott, hogy elérjem a Pestre tartó vonatot. Végül beugrott, hogy alkalmazáson keresztül is tudok jegyet venni, így mire befutott a szerelvény, már meg is volt a jegyem hazáig.