Az önfeledt nevetést is receptre kellene felírni. Sokkal kevesebb lenne a stresszes, szorongó ember. De egy kiadós kacagás erősíti az immunrendszert, csökkenti a fájdalomérzetet, és még a szívműködésre is jótékonyan hat.
Forrás: Shutterstock
A kisgyerekek még rengeteget nevetnek, aztán ahogy telnek az évek, egyre ritkábbak ezek a vidám pillanatok. Sokan erre csak legyintenek, mégis minek örüljenek, pedig mindig lehet találni rá okot, hogy valaki egy jót hahotázzon. Akár önmagán is.
De ha netán tényleg nincs semmi nevetnivaló, akkor csak úgy, erőltetni is lehet a dolgot. Aki ugyanis kipróbálja a művi nevetést, az pár perc után úgyis röhögni fog magán. S szerencsére a vizsgálatok szerint ez a „kierőszakolt” hahota ugyanúgy endorfint szabadít fel, mint a spontán változata.
Közös élmény
A nevetés összehozza az embereket, elég csak a közös film, előadás, stand-up élményekre gondolni. De egy társaságban sem véletlenül népszerűek azok, akiknek jó a humoruk. Ráadásul a jókedv ragályos. Vagyis fontos „kötőanyaga” ez az emberi kapcsolatoknak, hiszen ha meg tud nevettetni a másik, vagy együtt tudunk mulatni valamin, az már jó kiindulási alapot jelent.
A gyakran kacarászók általában szimpatikusabbak, hiszen optimistábbnak, pozitívabbnak tűnnek. S irigylésre méltó tulajdonság, ha valaki humorral tudja oldani a feszült helyzeteket.
Bizonyított hatások
Az is megfigyelhető, hogy egy jó nevetés feltölt energiával, kisimultabbnak, pihentebbnek érezzük magunkat utána. Persze a röhögőgörcs, amikor képtelenek vagyunk abbahagyni a „nyerítést”, akár fájdalmas is lehet, de ez azért ritka.
Bizonyítottan csökkenti a stresszt, feloldja a szorongást, ellazítja az izmokat, a testet. Valójában harmóniát teremt a test és a lélek között. Emellett csökkenti a szív- és érrendszeri problémákat is.
Vagyis igazán érdemes vidáman tölteni a napjainkat.
Hahotajóga
Hallott már kacagóklubról vagy hahotajógáról? Nem? Pedig nálunk is léteznek ilyen kezdeményezések, elég csak a neten utánajárni. Az utóbbi egyébként az indiai orvos, dr. Madan Kataria „találmánya”, aki úgy döntött, gyógyító szándékkal növeli a pácienseinél a napi nevetés mennyiségét. A rendelőjétől nem messze lévő parkban megszervezte a közös nevetést. Ebből alakult ki egy mesterségesen és spontán nevetést kiváltó gyakorlatokra épülő edzés. A foglalkozást követően a résztvevőknél jelentősen javult az általános közérzet, megnőtt a tolerancia mások iránt, és növekedett a testi és mentális terhelhetőség.
