A cseresznye az istenek eledele. Itthon számos fajtáját ismerjük a zamatos, ropogós, piros gyümölcsnek. Májusi, pomázi hosszúszárú, szomolyai fekete vagy germersdorfi – rengeteg módon felhasználhatjuk, nem csak fülbevalónak!
A nagy melegben egy hűsítő gyümölcslevesnek senki sem tud ellenállni. Cseresznyét magában, vagy más piros gyümölcsökkel vegyítve kitűnő előételt készíthetünk belőle. A gyerekeket sütivel vehetjük le a lábukról. Akár egy sima piskóta, akár ízletes pite vagy rétes (mákkal vagy túróval megspékelve), biztos hogy nagy sikert aratunk vele! Arra figyeljünk, hogy a gyümölcs aránya megfelelő legyen a tésztához képest.
Tartósítsunk télire
Gyümölcs, cukor, víz, esetleg tartósító. A befőtt tipikusan az a kategória, ahol minimális ráfordítással tartós eredményt érhetünk el. Így van ez a cseresznyénél is, hiszen ha egy kis nyári finomságot télen kívánunk meg, rögtön a befőtt után nyúlunk. Vigyázzunk arra, hogy mind a cseresznye, mind a befőttes üveg alaposan meg legyen mosva, mert egy kis szennyeződéstől is könnyen megromolhat a készítmény. Ha kevés időnk van, nem szükséges kimagozni a szemeket.
Hogyha igazán egészséges befőttet szeretnénk, akkor a cukrot helyettesíthetjük mézzel, az ínyencek pedig citromkarikákkal is díszíthetik az üvegek tartalmát. A dunsztolásra is különféle technikánk állnak a rendelkezésünkre: van, aki a nedves, van, aki a száraz dunsztolásra esküszik!
A nagymama lekvárja
Szükséges hozzá friss gyümölcs, cukor, citromsav és dzsemfixáló. Itt már nem tudjuk kikerülni a magozást – ha tudjuk, végezzük a folyamatot gumikesztyűben, mert napokra megfestheti bőrünket a gyümölcs festékanyaga! A tuti cukor-gyümölcs arány nagymamáink kisujjában van, de aki most készítene először lekvárt, néhány recept után ki tudja silabizálni a megfelelő arányokat. Általában egy kiló cseresznyéhez 30-40 deka cukor szükséges.
Figyeljünk a megfelelő pépesítésre: az egészen könnyűtől a kissé darabos lekvárig bármilyen megoldással jók vagyunk. Ínyencek feldobhatják valamilyen fűszerrel, például fahéjjal, szegfűszeggel, de akár a citromfű is kitűnő erre a célra. Felnőttek pedig egy kis vörösbort is önthetnek a rotyogó dzsemre!
Pálinka – a vidék itala
Az örök vita nagymamák és nagypapák között: mit készítsünk a gyümölcsből, lekvárt vagy pálinkát? A cseresznyepálinkának több, mint 200 éves hagyománya van hazánkban. 40-től 60 százalék alkoholtartalomig főzik, a legelterjedtebb a 48-50 fokos nedű.
Pálinkakészítésre olyan cseresznyefajták jók, amiknek nagy a cukor- és szárazanyag-tartalmuk, és dús aromával rendelkeznek. Ilyen pl. a germersdorfi óriás, a solymári gömbölyű vagy a szomolyai fekete. Gondos cefrézés és megfelelő főzés esetén jó pálinkát kapunk, ami akár vendégfogadáskor, akár aperitifként kiváló ital lehet.
Az egészségre is jó hatással van
Fülöp Lili dietetikus a Borsnak elmondta: a cseresznye számtalan pozitív élettani hatással rendelkezik.
– A gyümölcs összességében kevés energiát tartalmaz: 100 gramm cseresznyében mindössze 70 kalória van. A víztartalma viszont nagyon magas, 80 százalék körüli, így kis mértékben a folyadékpótlásba is besegít. Rendkívül magas a cseresznye rosttartalma, amely jó hatással van az emésztésünkre. A benne lévő C-vitamin erősíti az immunrendszerünket, kálium-tartalma az idegrendszerünkre és a vérnyomás-szabályozásunkra van kedvező hatással. Az antioxidánsok pedig megvédik szervezetünket a káros szabadgyökök ellen.
