Gőzerővel zajlik az mRNS alapú oltóanyagok 12 évnél fiatalabbakon végzett klinikai vizsgálata az Amerikai Egyesült Államokban. A vizsgálat azonban annyira szigorú, hogy az eredmények még váratnak magukra.
Forrás: Shutterstock
A 12 és 15 év közötti korosztályt jelenleg kizárólag a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájával oltják, melynek ilyen jellegű használatát június elsején engedélyezte az Európai Bizottság. A Pfizer és a Moderna
humán klinikai vizsgálatok keretében már hónapok óta a fiatalabbakon is teszteli oltóanyagait,
az őszi iskolakezdés rohamos közeledtével pedig egyre sürgetőbbé is vált ezen vizsgálatok eredményének mihamarabbi ismerete.
A Pfizer több mint 4600, három korcsoportra bontott gyereket vont be tesztjébe, melynek során az 5-11, valamint a 2-5 éveseket, illetve a fél és 2 év közöttieket külön vizsgálják.
A legidősebbek halmazára vonatkozó eredmények a tervek szerint már szeptemberben közölhetőek lesznek,
a 2 és 5 év közöttieket illető eredményekre pedig szintén a közeljövőben lehet számítani – ezzel szemben a legfiatalabbak adatai leghamarabb októberre, novemberre várhatók. Ha minden jól megy, a vállalat már az ősz beköszöntével kérelmezheti a vakcina sürgősségi alkalmazásának engedélyezését.
A vakcinagyártóknak azt is meg kell határozniuk, miként alakuljon az oltóanyag gyerekeknek való adagolása, vagyis mégis mennyi hatóanyagra, illetve hány dózisra lesz majd szükségük – ráadásul arra is figyelni kell, hogy
a hat hónaposoknál tapasztaltak eltérhetnek attól, amit egy 3, 8, vagy akár 13-14 éves szervezet produkál.
Kevés hatóanyag esetén nem alakul ki a megfelelő immunválasz, ha pedig túl sok, jön is a láz, az oltási pontban érzett kín, a fáradtság és nyűgösség – és persze az sem mindegy, milyen jellegű, valamint spektrumú mellékhatások fenyegethetik a 12 éven aluliakat.
A koronavírus fertőzés elleni oltóanyagok készítői továbbá azt is tudni akarják, nem lesz-e még betegebb a koronavírust elkapott gyerekek azáltal, hogy vakcinájuk túlságosan erőteljes védekezési reakciót produkál náluk, mely jelenség csak tovább súlyosbíthatja a kór lefolyását – ugyanakkor
az sem mellékes, nem súlyosbítják-e az oltóanyagok a COVID-19 után a legfiatalabbaknál ritkán kialakuló sokszervi gyulladást.
A koronavirus.gov.hu oldalon legutóbb közölt magyarországi adatok szerint a 12-15 éves korosztályból már több mint 32 ezer gyermeket regisztráltak oltásra, akik közül több mint kétszázan már fel is vették a vakcinát. Tudni kell, hogy
az mRNS oltás hatékonysága maradéktalan a fiatalok körében, ráadásul a variánsok ellen is védekezést jelent,
sőt: a járvány őszi fellángolásának kockázata jelentősen meghaladja a vakcináció esetlegesen előforduló veszélyeit. Ne feledjék: a nyári szünidő időszaka több mint ideális az oltások tervezhető kivitelezéséhez – legyen szó akár orvosi rendelőkről, akár oltópontokról.
Dr. Rusvai Miklós szintén bizakodó az eredmények mihamarabbi kihirdetését illetően, ő azonban egy olyan összefogó jelentésre is kíváncsi lenne, amely azt vizsgálná, mégis milyen általános következményekkel jár a fertőzés a 6 és 12 év közöttiek esetében.
Tudnunk kellene, okoz-e az esetükben akut, illetve hosszú távú problémát a koronavírus"
– emelte ki a virológus, aki a méhnyakrák elleni oltást hozta példának az ügyben.
A szebbik nem képviselői ezt 12-15 esztendős koruk között kapják meg, a közvélekedés szerint ugyanis ennél fiatalabban nem kezdenek nemi életet élni. – Nem tudni pontosan, járhat-e káros hatásokkal egy túl korán beadott vakcina – emlékeztetett a szakember, majd hozzátette:
előfordulhat, hogy az oltással felesleges traumának teszünk ki egy olyan személyt, akire amúgy még nem jelentene krónikus veszélyt a fertőzés,
ugyanakkor elképzelhető, hogy mire elmúlik a vakcináció során szerzett immunitás, a gyermek már valóban a veszélyeztettek között találja magát.