Az elmúlt hetekben tomboltak a brutális viharok, meg is lett az eredménye: elképesztő mennyiségű bejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz, a villámcsapások miatt. Dózsa Péter villámvédelmi felülvizsgáló árulta el, hogyan óvhatjuk az otthonunkat.
Forrás: Pexels
Pontosan még a tudósok sem ismerik a villám keletkezési folyamatát, de az általánosan elfogadott elmélet szerint a jelenség a felhők vízcseppjeinek, illetve jégkristályainak súrlódására vezethető vissza. A villámvédelmet Magyarországon külön jogszabály tárgyalja. A 10 méternél alacsonyabban levő tetőgerincű épületek esetében a villámvédelem nem kötelező, ám Dózsa Péter villámvédelmi felülvizsgáló szerint a családi házak megfelelő védelme is rendkívül fontos.
Még a családi ház teteje is kigyulladhat
A villám maga egy nagyon keskeny, mindössze néhány centiméteres ívben „jön le” a földre, de a kisülés fényereje egymillió darab 100 wattos izzó fényerejének felel meg.
Bár a villám energiája csak egy másodperc ezred vagy egymilliomod részéig tart, de ha az ingatlan védelem nélküli tetőszerkezetét találja el, az anyagától függően lángra lobbanhat.
Ha a kéménybe csap, az szétrobbanhat. Ha a vezető villamos légvezetéket éri kiéghetnek, szétolvadhatnak a kábelek, biztosítékok, tönkremehetnek a háztartási gépek, elektromos berendezések.
Hogyan is kell elképzelni a villámhárító működését? Az épületnek külső villámvédelmi rendszere a tetőn található felfogóból, és az oldalfalon futó acél levezetőkből, illetve a két méter mélyre leütött földelő szondákból áll. A szakemberek feladata ezek állapotának ellenőrzése, ugyanis a korrodálódott alkatrészek jelentősen csökkentik a védelem hatékonyságát.
– A közvetlen villámcsapás egyik legsúlyosabb veszélye, hogy kigyullad a tető. A jelenség véletlenszerűen alakul ki, vagyis nem tudhatjuk pontosan, hogy mikor és hol fog bekövetkezni. Akár egy családi házat is érhet. Egy 10 emeletes panel esetében például nagy a kockázat– mondta a Borsnak Péter.
A szomszédnál keletkezett impulzusok is ártanak
Fontos megkülönböztetni a külső és a belső villámvédelmet. Az előbbi az épületet védi, utóbbi pedig az elektromos berendezéseket. Egy megfelelő állapotú villámhárító a villámáramot eloszlatja a földben.
– A villám másodlagos hatása ellen az elosztók segítségével lehet védekezni, de nem elég a plázában megvenni egy túlfeszültség védelemmel ellátott hosszabbítót. Fontos tudni, hogy a károk nem feltétlenül a villámcsapás által közvetlenül ért házakban keletkeznek. Ha például három házzal odébb olyan villámimpulzusok keletkeznek, akkor feszültségemelkedés is létrejön, aminek következtében a mi otthonunkban is tönkremennek a készülékek, vagyis a televízió, a számítógép, a mosógép a hűtő és a kazán - figyelmeztet a szakember.
A belső villámvédelmet minden lakásban célszerű kiépíteni, hiszen a beruházás mindössze 100 ezer forintos nagyságrendű, de az esetleges kár ennél lényegesen nagyobb
– szögezte le a szakember. A túlfeszültségvédő egy kisebb modul, amit a biztosítéktáblába kell beépíteni.
Fontos komolyan venni, mert egyre több lesz
Nem mindenki tudja, hogy az interneten számos villámtérképet találhatunk, amit folyamatosan frissítenek. Az időkép.hu és az Eumet.hu oldalán is megnézhetjük, hogy mi várható. A megfigyelések szerint a Felvidék környékén sokkal sűrűbben csapnak be a villámok, mint például Szeged térségében. Hogy ez miért van így, nem lehet tudni.
– A villámvédelem elméleti szinten működik, ugyanis egyelőre nem tudunk villámot előállítani és befogni sem. Könnyen lehet, hogy valaki beépít a házába egy villámhárítót, aminek aztán 40 évig nem lesz „dolga”
– magyarázta a szakember, majd leszögezte, hogy a nagy forgalmú épületek, a középületek és a kórházak esetében különösen fontos a belső villámvédelem is.
– Elég belegondolni, mi történhet akkor, ha elromlik egy életveszélyes állapotban levő beteg lélegeztetőgépe – érzékeltette a probléma súlyosságát Dózsa Péter, aki szerint az éghajlat változása egyik várható következménye a villámvédelmi előírások folyamatos szigorodása.
Ne húzódjon fa alá, ha jön a villám!
Tilos viharban fa, torony, elektromos távvezeték alá behúzódni, vízfelület közelében se maradjunk. Ha nyílt terepen, mezőn ér minket a zivatar, le kell feküdni a földre, összekuporodni, hogy lehetőleg ne mi legyünk a legmagasabbak a környéken. Fontos megjegyezni azt is, hogy Saját kezűleg ne próbálkozzunk villámhárító készítésével, mert ha nem megfelelően van leföldelve, az akár életveszélyes is lehet, ha élesben lesz rá szükség, ami megeshet, hiszen minden tizedik magyar háztartásban volt már villámkár, és egy villámcsapásban annyi energia van, amivel akár 115000 villanykörtét lehetne működtetni.
