Az Ikarus 66 farmotoros buszából 9259 darab készült, a legtöbb az enyészeté lett. Ezért is örömteli, hogy egy eredeti pompájába visszaállított példány bekerült a Közlekedési Múzeumba.
Forrás: Knap Zoltán
Műszaki tartalma és különleges formája miatt kisebbfajta szenzációnak számított annak idején a faros Ikarus, de mai szemmel nézve sem nevezhetjük szokványosnak. Ezek közlekedtek Kínában, Lengyelországban Kuvaitban, és persze nagyon nagy számban itthon a Volán Busznál, illetve az elődeinél. Nagy innováció volt, hogy a motor hátra került, ami kényelmesebb és jobb futást biztosított. A 70-es évek közepétől megérkeztek az Ikarus 200-asok, amik kis számban még ma is járnak, és ezek kiszorították az elődjüket, amiből csak néhány darab maradt meg.
– A múzeum küldetésének érezte, hogy megmentsünk egyet – mondta a Borsnak Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója a járműről, melyet 1973. április 3-án helyeztek üzembe, az utolsó tíz egyikeként, majd az évtized végén a Mezőgép Vállalat egri gyáránál közlekedett. 1982-től a Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon autóbuszaként szolgált egészen az 1983. március 18-i forgalomból kivonásáig.
– Ezt követően a farost egy méhész használta. Az oldalán kaptárak felhelyezésére alkalmas pontokat alakított ki, valamint kiszerelték az üléseit is. Buszként nem nagyon lehetett ráismerni, de az alját, a motort, a sebességváltót nem szedte szét, ezért könnyebb volt restaurálni.
Szerencsére sok alkatrész még beszerezhető volt.
- Akadt olyan is, amit egy eredeti szerszámgépen újra tudtunk gyártani. A legnagyobb feladat a második ajtó felújítása volt, mert az teljesen el volt falazva. Egy Ikarus felújításra szakosodott restaurátort bíztunk meg a rendbehozatalára. Mindenben igyekeztünk az eredeti állapotot visszaállítani, és pont úgy néz ki, ahogy a 70-es években. A felújítására 52 millió forintot költöttünk, amiben benn volt a beszerzése is – mondta Vitézy Dávid.
Az utakon is láthatjuk
