Egy igen különleges tanulmányt hozott nyilvánosságra a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet: azt vizsgálták, hogy a koronavírus járvány alatti lezárások alatt mennyit mozogtunk és ez milyen hatással volt a lelkiállapotunkra. Ebből egyértelműen kiderül: sokkal jobban viselték a lezárásokat azok, akik ekkor sem adták fel a mozgást.
A tanulmány arra is rámutatott: azok is megfelelő lelkiállapotban vészelték át a karantént, akik jól tudtak alkalmazkodni a helyzethez, pl. tudtak mozgásformát váltani: a beltéri, konditermi, uszodai edzést kültéri biciklizéssel, sétával, túrával váltották fel – mondta dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője.
A többség kevesebbet mozgott, hízott is
A járvány kezdete óta a megkérdezettek közel egyharmadának (30%) nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt. Több korábbi vizsgálat szerint a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokan bizony híztak a járvány kirobbanása utáni egy évben. A megkérdezettek közül minden harmadik személy (34%) tapasztalt súlynövekedést, 43 százalékuknak nem változott a súlya, és csupán valamivel több mint egyötödük (22%) fogyott, nyilván nem meglepő, hogy ők a sportolók köréből kerültek ki – részletezi a pszichológus.
A stresszt is befolyásolja a mozgás
A vizsgálatban résztvevők értékelték saját egészségi állapotukat is, mely alapján kiderült: az aktívabb életmódra áttérők, illetve azok, akik megtartották járvány előtti szokásaikat, saját bevallásuk szerint is „jól voltak”, szemben a passzívabbakkal. A vizsgálat külön foglalkozott az észlelt stressz mértékével, hogy a megkérdezettek mennyire élték meg stresszesnek a mindennapjaikat. Ennek szintje a válaszok alapján azoknál volt a legalacsonyabb, akik nem változtattak a mozgásuk mennyiségén, míg a legnagyobb mértékű stresszt azok jelezték, akik sporttevékenysége csökkent a járvány hatására. Érdekes viszont, hogy azok körében is több volt a stresszes személy, akik növelték a fizikai aktivitásukat, elmondásuk szerint pont a stressz miatt igyekeztek többet mozogni.
A vizsgáltak közel fele depressziós is lett – mondta el a szakember.
A felmérés résztvevőinek mintegy felénél (49%) legalább az enyhe depresszió tünetei is megjelentek. Egy 2013-ban végzett reprezentatív, országos felmérés szerint ez 30 százalék volt, ehhez képest tehát a mostani eredmény kifejezetten magasnak számít.
Több mint 1300 személyt vizsgáltak
A 2021. április 15. és június 15. között zajlott, „A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében” című online felmérésben összesen 1334 – tizennyolc évnél idősebb – személy vett részt.
