A karantén alatt a magyarok nagyrésze rengeteg élelmiszert felhalmozott, így megnőtt a romlott ételek mennyisége is. A Bors most utánajárt, hogyan tudjuk elkerülni, hogy ki kelljen dobni őket.
A NÉBIH karanténkutatás 2.0 címen az Élelmiszer-vásárlási, Élelmiszer-tartalékolási és Élelmiszer-fogyasztási szokásokat mérte fel a a COVID-19 járvány 3. hullámában. A kutatásban részt vett még a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület is. A Nébih weboldalán a második karanténkutatást összesen 1910-en töltötték ki.
A karanténkutatás 2.0-ban arra keresték a választ, hogy miként változtak a járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszer vásárlási és élelmiszer fogyasztási szokásai. Az első hullám kezdetén sok boltot szinte teljesen kifosztottak a vevők. Elsősorban az alapvető termékekből vásároltak hatalmas mennyiséget, a lisztet, cukrot, étolajat, rizst és száraztésztát vitték. A harmadik hullámban már nem tapasztaltak az elsőhöz hasonló rohamot, és bár az elsőhöz képest már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig messze elmaradt a járvány előtti időszaktól.
A háztartások 20 százaléka arra számít, hogy nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak. Ezeknek az élelmiszereknek azonban nem kell feltétlenül a szemetesbe kerülniük, mert jellemzően tartós termékekről van szó. A nyilatkozók közel fele nyitott lenne arra is, hogy a felesleget karitatív célokra felajánlja.
– A hűtőszekrényben, de a polcokon is azokat az élelmiszereket helyezze előre, aminek hamarabb jár le a szavatossági ideje. Ez lehet szósz, mustár vagy, ha több zacskó liszt van, az is, hogy szem előtt legyen, és a menüsort is ennek alapján állítsa össze. Minden pénztakarékos főzés úgy kezdődik, hogy megnézzük, mi van otthon – mondta Buday Péter sztárséf, műsorvezető.
– A tartós élelmiszereket is fel kell dobni valamivel. Olyan ételeket érdemes főzni, amik megfelelnek a szezonnak, és bele tudják tenni a felhalmozott tésztát, rizst. Ehhez jó lehet a spenót. Ha húsból többlet van, azt többféle képpen el lehet készíteni, és úgy visszatenni a hűtőbe, de nyersen ne fagyasszuk vissza. Ha például a tejnek van közel a lejárati ideje, abból a feleslegből lehet készíteni hűsítő turmixot tejbegrízt, tejberizst, madártejet, vagy shaket.
– A fogyaszthatósági idő olyan élelmiszerek esetében használatos, amelyek gyorsan romlanak (pl. készételek, fagylalt, hús, húskészítmények, tejtermékek). A fogyaszthatósági idő lejárata után a terméket forgalmazni tilos, és elfogyasztani sem ajánlott. A minőségmegőrzési időt, illetve a minőségét megőrzi feliratot a hosszabb ideig eltartható, alacsony nedvességtartalmú, vagy valamilyen tartósító eljáráson átesett élelmiszerek esetében alkalmazzák (pl. konzervek, gabonatermékek, rizs, fűszerek, mélyhűtött termékek). A minőségmegőrzési idő lejárata után a minőség csökkenésével számolva, a terméket saját felelősségünkre még el lehet fogyasztani, fel lehet használni, ha íze, illata, állaga megfelelő – mondta a Borsnak Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH „Maradék nélkül” programjának vezetője.