Tavaly december óta 18 millió 900 ezer adag oltóanyag érkezett Magyarországra. Ezzel szinte a teljes népesség meg tudná kapni mindkét dózist, bármelyik típusból. Mintegy százezren azonban nem vették fel még a második oltást sem, ami több szempontból is problémás.
A második hullám közepe, azaz tavaly karácsony óta folyamatosan érkeznek hazánkba a koronavírus elleni oltóanyagok. Itthon a jelenleg elérhető összes gyártó vakcinája elérhető, így történhetett meg, hogy a lakosság átoltottsága rövid idő alatt kiemelkedő lett Európa országai között. Amíg a vakcinációban elmaradott nemzetek csak mostanában oltják be aktív korú polgáraikat, addig itthon már a 12-18 éves korosztály is felveheti a védettséget adó oltóanyagokat.
Mindenkit be tudnának itthon oltani
Az elmúlt két hétben 1 millió 30 ezer adag védőoltás érkezett Magyarországra: 542 ezer Pfizer, 325 ezer AstraZeneca, 114 ezer Moderna, valamint 48 ezer Janssen. Ezekkel együtt 18 900 476 adag vakcina jött Magyarországra 2020. december 26-a óta.
Ez azt jelenti, hogy minden magyart, a teljes lakosságot be tudnánk oltani az újszülöttektől kezdve a száz év felettiekig!
Az Európai Betegségvédelmi és Járványügyi Központ adataiból egyenesen következik, hogy 9 millió 770 ezer magyarból 9 millió 725 ezret tudnánk beoltani, ami 99,6 százalékos arány. Ezzel Európában toronymagasan vezetjük a lakosságarányosan leszállított vakcinák rangsorát.
Akik még jól állnak, azok a kisebb lélekszámú országok: Izland, Ciprus és Dánia, ahol az eddigi vakcinamennyiséggel az ottani lakosok 73-76 százalékát lehetne beoltani. Északi és keleti szomszédunk, Szlovákia és Románia kifejezetten rossz helyzetben van, hiszen ide csak a lakosság 43-46 százalékára elegendő oltóanyag érkezett. Tőlük csak Bulgária van távolabb, az ő arányuk mindössze 36 százalék.
Egy oltással ugyanúgy kórházba kerülhetünk
Számítások szerint közel 96 ezren nem vették fel a második oltást Magyarországon augusztus 1-ig. Többségük valószínűleg csak a védettségi igazolványra hajtott, azonban az ő kártyájuk érvényessége megszűnik: egészen egyszerűen érvénytelenítik a rendszerben, így amikor elkérik tőle, és ellenőrzik, azonnal látszik majd, hogy nem érvényes. Prof. dr. Tóth Sándor virológus a Bors kérdésére elmondta: a betegség lefolyása ugyanúgy súlyos lehet egy oltás után.
– Az első oltás ad egyfajta alapvédettséget a fertőzéssel szemben. De ez kevés, mert a második oltás nagy mértékben megerősíti a szervezet immunválaszát, mivel ekkor második alkalommal találkozik az immunrendszer az antigénnel.
A professzor kiemelte: az oltás a fertőzés lefolyását tudja befolyásolni.
– A betegséget mindenki elkaphatja, mert a vírus a száj- és az orr nyálkahártyáján támad, ilyen védelmet pedig az oltóanyagok nem adnak. A különbség az, hogy a fertőzésre adott immunreakció az első oltás után olyan, mintha a második vakcinát kapnánk meg, két oltás után viszont sokkal erősebb.
Ebből fakadóan az egyszer oltottaknál súlyosabb lesz a betegség lefolyása.
A két oltás mindenképp javasolt, sőt nem árt a harmadik sem – részletezte a virológus.
Két csoportnak nem ajánlott a harmadik oltás
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora nemrég egy interjúban kiemelte: valószínűleg lesz negyedik hullám, de közel sem lesz olyan intenzív, mint a harmadik volt.
– Aki be van oltva, annak minimális az esélye arra, hogy ha elkapja a vírust, akkor súlyos lefolyású lesz nála a betegség. A legfontosabb, hogy az első két oltás legyen beadva – hangsúlyozta Merkely Béla.
A harmadik oltással kapcsolatban a rektor megjegyezte: a veszélyeztetett embereknek kell biztosítani a harmadik dózist, viszont a fiataloknak és különösen a várandós nőknek – mivel utóbbi csoportnál nincsenek erre vonatkozó klinikai vizsgálatok – egyértelműen nem ajánlja a szakember.
