Ferenc pápa a prédikációjában fontos kérdéseket tett fel.
Ferenc pápa szentbeszédének az elején azt mondta, hogy a tanítványok jól ismerték Jézust, ezért is értetlenül álltak azon kérdése előtt, hogy Ő ki a tanítványok számára. Jézus hirdetése, mérlegelés Jézussal és Jézus követése - ezen három lépésben lehet eljutni Jézushoz - fogalmazott.
Az Eucharisztia azért van előttünk, hogy emlékeztessen bennünket, kicsoda Isten. Ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan, megmutatva, hogy Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet.
Sokféle ünnepléssel vehetjük körbe, de az Úr mindig ott marad, egy kenyér egyszerű formájában, és engedi, hogy megtörjük, szétosszuk és megegyük. Szolgává lesz azért, hogy üdvözítsen bennünket, meghal azért, hogy nekünk életünk legyen.
Ha kimondjuk, hogy Jézus a Messiás, az helyes kijelentés, de nem teljes. Jézus küldetésének a csúcspontja a feltámadás dicsősége - tette hozzá.
A kereszt soha nem divatos, ma sem, és ahogyan régebben sem
- mondta Ferenc pápa.
Ferenc pápa kijelentette, hogy velünk is megeshet, hogy félretesszük az Urat, és tovább járjuk a magunk szabta utat. Ebben a benső küzdelemben is velünk marad Jézus, van Isten oldala és a világ oldala - mondta a Szentatya.
Mennyire más Krisztus, aki a szeretetet ajánlja nekünk, szemben a világ egyéb messiásaival?
Ferenc pápa szerint időt kell szánni a szentségimádásra, és engedjük, hogy Jézus, az élő kenyér, feloldja merevségünket. A keresztény útja nem a siker ostromlása, hanem egy hátralépéssel kezdődik - mondta.
Mit jelent Jézus nyomában járni?
Mit jelent Jézus nyomában járni? - tette fel a kérdést. Azon az úton járunk, hogy Isten gyermeki nyomában járunk, és odalépünk testvéreinkhez. Ferenc pápa szerint a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakít mindnyájunkat. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egy útszakasz vége, de egyben egy új út kezdete.
Mindennap újra kell ébrednie bennünk a kérdésnek, hogy: Hát, ti mit mondotok, ki vagyok én?
- zárta szentbeszédét a pápa.
