<p>Talán kicsit korán, de megérkezett a szokásos „szép idő-időszak”, amit a népnyelv hol vénasszonyok nyarának, hol indián nyárnak hív. Ugyan most még gondtalanul, a természet minden szépségével élvezhetjük a meleg időt, de évtizedek múlva ez megváltozhat.</p>
Forrás: Pixabay
1977-ben Kovács Kati ezeket a sorokat énekelte: „Ősz volt, de azért még sütött a nap. A fákon piros és sárga levelek remegtek. Az angolok ezt úgy hívják: indián nyár.” Ez kétségtelenül olyan időszaka az évnek, amit mindenki szeret. Igaz, reggelente már elkél egy pulóver és a hosszú nadrágok is újra előkerülnek a szekrényből. Ilyenkor csendesen, hűvös, esetleg párás idővel indul a nap, de délelőtt gyorsan felmelegszik a levegő és délután napszemüvegben élvezhetjük a kellemes, simogató meleget.
A név kötelez
Az, hogy ezt az időszakot vénasszonyok nyarának vagy indián nyárnak hívjuk, szinte mindegy, de az első elnevezésnek sincs sértő jelentése. A régi időkben, a vidéki településeken csak az igazi hideg megérkezésekor fűtöttek be. Ezért, amikor ősszel már hidegek lettek a reggelek, az idős nénik előszeretettel ültek ki délután a ház elé a pletykapadra, amikor a melengető napsugarak társaságában megbeszélték a falu ügyes-bajos történéseit.
Az indián nyár elnevezésnek ehhez képest többféle eredete van. Egyesek szerint a kifejezés az 1700-as évek második feléből származik Észak-Amerikából. Állítólag az ott élő indiánok lakóhelyén figyelték meg először ezt a kellemes, mérsékelten meleg időszakot. Egy másik feltevés szerint a kanadai juharfák levelének pirosas-sárgás színét kötötték össze az indiánok arcbőrének színével.
A harmadik lehetőség szerint az indián név a szó hamis, csaló jelentéséből ered. Ebből bizonyos mértékű átverésre lehet következtetni, mivel a meleg, száraz idő után általában hűvös, borongós, igazi őszi időjárás valószínű.
Eltűnhetnek az őszi jegyek
Az ősz eleji szép időnek számtalan pozitív élettani hatása van, hisz ki ne szerezné kiélvezni az utolsó napsugarakat. Ilyenkor még az is a természetbe kívánkozik egy kellemes sétára, túrára vagy biciklizésre,
aki egyébként inkább otthon ülne, nem beszélve arról, hogy a kedvünk is jobb, mint máskor. A falevelek hullása különleges hangulatot kölcsönöz ennek az időszaknak, de ez könnyen megváltozhat. A Másfélfok portál cikke szerint a klímaváltozás miatt ugyanis egyre melegebbek az őszök, a hidegebb időszakok kezdete pedig egyértelműen kitolódik.
Ennek viszont negatív következményei lehetnek a természetben: később indulhatnak vándorútjukra a költöző madarak, jobban szaporodhatnak egyes kártevők, de a levélhullást is befolyásolhatja a változás. A forró nyarak megperzselhetik a leveleket, amik így idő előtt eshetnek le. Ugyanakkor ha fokozatos lehűlés helyett hirtelen támadnak a fagyok, akkor hirtelen, elszíneződés nélkül, szinte még zölden hullanak le a levelek, mert a meleg ősz miatt nem váltottak színt. Így idővel búcsút inthetünk a sárga, piros és lila színű leveleknek.
Elkerülik hazánkat a frontok
Németh Lajos meteorológus a Borsnak kifejtette: ilyenkor, szeptember közepén megnyugszik az időjárás.
– Népi megfigyelések szerint ilyenkor messze elkerülik hazánkat a frontok, ez történik most is. A nap-éj egyenlőségig még hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, így
a hétvégén mindenütt 25 fok feletti meleg lesz, de a déli megyékben alulról súrolhatjuk a 30 fokot is
– magyarázta a szakember, aki hozzátette: a jelenlegi számítások szerint markáns hidegfront szeptember végéig nem várható.
– A mostani, hajnalban hűvös, délután meleg idő minimum egy hétig biztosan kitart, a hónap második felében azonban a csúcsértékek már visszaeshetnek 20-25 fok közé, de most úgy látjuk, hogy nagy időváltozásra a hó végéig nincs kilátás – zárta gondolatait Németh Lajos.
