A Fidesz környékéről indult, de már az ezredfordulón kapcsolatba került Bajnai Gordonnal, és onnantól vele ment tovább. A gazdasági-politikai kapcsolatrendszer szempontjából így rajzolható fel a minap egy fővárosi korrupciós ingatlanügy kapcsán felszínre került üzletember, Gansperger Gyula pályája.
2006 júliusában Nagy József a 168 Órának készített interjút a frissen pozícióba került fejlesztési miniszterrel, Bajnai Gordonnal. Már a nyitókérdésnél előkerült a korábban a fideszes hátországban tevékeny, ám onnan már az évezred elején elszakadt üzletember, így hangzott el Bajnaitól a mondat: „Gyula remek munkaerő”. A később baloldali kormányfő azt is hozzátette, hogy „Gansperger Gyula jelenleg a Wallis Rt. vezérigazgatója, engem váltott azon a poszton. De azt hiszem, kezd teljesen félresiklani ez a beszélgetés. Ha ön egyenesen azt kérdezte volna tőlem, idehívom-e Gansperger Gyulát, a válaszom az, hogy nem.” – írja a Magyar Nemzet.
Gansperger Gyula okleveles közgazdász, a kilencvenes években előbb a Fidesz delegáltja az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába, majd 1998 és 2001 nyara között az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója. Mivel a privatizáció legnagyobb része a Horn-kormány időszakára lezajlott, Gansperger vezetői időszakára inkább az állami vagyon megóvásának feladata jutott. Ugyanakkor a fent említett Bajnai-interjúban Nagy József – aki ma a 24.hu munkatársa – már arról beszélt, hogy Gansperger addigra eltávolodott Simicska Lajostól.
A kontextus megértéséhez érdemes tudni, hogy Simicska akkor még egyértelműen a jobbközép oldalon foglalt helyet, és a baloldali kormány bukásában volt érdekelt.
Az eltávolodásban komoly szerepe lehetett annak, hogy Gansperger a hagyományosan balliberális kötődésű Wallis Zrt.-hez került. Előbb a Wallis Ingatlannál helyezkedett el 2002-ben, majd 2005 novemberében a Wallis Zrt.-nél lett vezérigazgató. A Népszabadság 2005. november 3-i lapszáma minderről a következőképpen számolt be: „Noha Ganspergert korábban a Fidesz legbelsőbb köreihez tartozónak mondták – hogy mást ne említsünk, igen sok szálon kötődött a Mahir-csoporthoz és Simicska Lajos egykori Fidesz-pénztárnokhoz –, 2001- ben, jóval mandátuma várható kitöltése előtt látványosan távozott az ÁPV éléről.”
Arra a kérdésre, hogy hogyan került a Wallishoz, maga Gansperger adta meg a választ, még 2007 nyarán, a Figyelőnek: „Mint mondta,
a Wallisnál nem foglalkoznak azzal, hogy kinek milyen múltja van. Ő maga úgy került ide, hogy még ÁPV Rt.-s korában több tranzakción dolgozott együtt Bajnai Gordonnal,
aki akkor a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója volt, 2002-ben pedig egy társával átvilágítottak egy eladó Wallis-céget, s ekkor megismert több itteni menedzsert is. »Bajnaival ma is normális, jó emberi kapcsolatban vagyunk« – mondja, hozzátéve, hogy a Wallis egyébként is elég színes világnézeti szempontból. Talán ez is oka annak, hogy nem készül végleges szakításra: tagja marad az igazgatóságnak, és tárgyal a tulajdonossal arról, hogy a csoport olyan cégénél vállaljon tulajdonosi és menedzsment feladatot, ahol gyors felfuttatásra van lehetőség.” Egy neve elhallgatását kérő, de Gansperger életútját jól ismerő forrásunk szerint amikor 2007. szeptember elsejével az üzletember lemondott a cég vezérigazgatói posztjáról, az azzal is összefüggésben lehetett, hogy legerősebb vállalati kapcsolata, Bajnai Gordon 2006 tavaszától egyértelműen a politikába távozott.
Az is nagyon árulkodó Gansperger balratolódásáról, hogy a Heti Válasz 2007. február 22-én Szervezett felvilág címmel közölt cikket a Wallis-birodalomról, amelynek több állításával összefüggésben a cégcsoport nevében éppen Gansperger kért helyreigazítást a jobboldali hetilaptól, egyébként sikertelenül.
A sajtóvita nyomait a Heti Válasz 2007. március 22-i lapszáma is őrzi, a polémia a Dataplex Kft. körül forgott.
Miután Bajnai Gordon miniszter lett, az ekkor még Gansperger vezette Wallis kiváló pozícióba került az állammal való üzletelésben. Ezt bizonyítja a Magyar Nemzet 2006. november 30-i írása is, amely szerint „A Kincstári Vagyoni Igazgatóság múlt héten jelentette be, hogy a Wallis-csoporthoz kerülhet a korábban állami tulajdonban lévő Millennium Média Kft. Ez a cég kapott megbízást az új tévészékház megépítésére, felszerelésére és üzemeltetésére. Azzal, hogy a Wallis-csoport birtokába került a Millennium Média Kft., a tévészékház-beruházást is elnyerte. A Wallis-csoport szoros szocialista kötődésekkel rendelkezik. Korábban vezetője volt Bajnai Gordon, de Wallis-érdekeltségbe tartozott Kóka János több cége is. Gansperger Gyula, a Wallis Zrt. vezérigazgatója egy múlt heti sajtóbeszélgetésen – még mielőtt kiderült volna, hogy az általa vezetett cég építheti fel a tévészékházat – úgy nyilatkozott: »Figyelemmel követjük Bajnai Gordon politikai pályafutását, időszakonként magánemberként találkozunk is vele, de személye nem jelent előnyt kormányzati megrendelések elnyerésénél, amire jelenleg nem is nagyon van példa cégünk tevékenységében.«”
Az új tévészékházat végül valóban a Wallis-kör építhette meg, az ügyet 2009 decemberében erősen támadta a Fidesz:
„Büntetőfeljelentést tett a Fidesz a legfőbb ügyésznél a Magyar Televízió (MTV) új székházával kapcsolatban – közölte Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának akkori jogi igazgatója. Szerinte a köztelevízió székházának felépítése körülbelül 20-23 milliárd forintba került volna (2006 körül ezt az összeget kommunikálták nyilvánosan – a szerk.). Ezzel szemben 90 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet »a húsz évre bebiztosított bérleti díjként valakik élveznek« – mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben is offshore cégekről van szó. A Fidesz számításai szerint mintegy 70 milliárd forintos értékben követtek el hűtlen kezelést – mondta Balsai.” Egyébként nem ez volt az egyetlen wallisos PPP-projekt, mert a Corvinus Egyetem új épületénél is rájuk esett a balliberális kormány választása.
Érdekesség, hogy a részben éppen Bajnai személye miatt elhíresült Hajdú-Bét-ügyben Ganspergert csődbűntett elkövetésével gyanúsították meg, egészen konkrétan azzal, hogy mikor 2003-ban a Hajdú-Bét Zrt. igazgatósági tagja volt, főrészvényes, azaz a Wallis-csoport alkalmazottjaként, Nagy Györggyel közösen megszegte az ésszerű gazdálkodás követelményeit. A gyanú arra is kiterjedt, hogy Ganspergerék a hitelező banknak (Raiffeisen Bank) kedvezve nagyságrendileg 2,2 milliárd forinttal csökkentették a csőd szélére került baromfifeldolgozó vállalat, a Hajdú-Bét vagyonát. A történteket Tanács István a Népszabadság 2015. október 7-i számában így foglalta össze: „A Hajdú-Bét ki nem fizetett beszállítói a cég 2004. januári székhelyáthelyezését tartják kijátszásuk eszközének. A baromfifeldolgozó vállalat székhelye Debrecenben volt, amikor világossá vált, hogy összecsapnak fölötte a hullámok. Ekkor Bajnai Gordon és Gansperger Gyula a tulajdonos Wallis Rt. nevében javasolta a közgyűlésnek, hogy helyezzék át a cég székhelyét Kecskemétre. Így másik felszámoló kezébe kerülhetett a Hajdú-Bét felszámolása. A Bács-Kiskun megyei cégbíróság által kijelölt felszámoló tevékenysége alatt a Hajdú-Bét megmaradt vagyonának számottevő része eltűnt. A meglévő értékeket ugyanis közraktárjegybe forgatták be, ami nem tartozott a felszámolás által érintett vagyon körébe.” Végül az ügyészség mindkettőjükkel szemben megszüntette az eljárást.
Hogy ma is kapcsolatban állhat-e a 2019 ősze óta a Városháza ügyeiben kifejezetten befolyásosnak mondott Bajnai Gordon és Gansperger Gyula? Már idézett forrásunk szerint szinte biztosan.
Kettejük pályája ugyanis 2007 után is érintette egymást, hiszen kormánybiztosként, majd miniszterként Bajnai indította el azt a Jeremie nevű vállalkozásfejlesztési programot, amelyen a Gansperger által vezetett Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. is sikeresen szerepet, és 6,5 milliárd forint vállalati kihelyezésére kapott lehetőséget.
