A közelmúltban megnőtt a kórházi ápolásra szoruló, nem koronavírussal fertőzött tüdőgyulladásos gyermekek száma. A szakemberek szerint az idén sokkal durvábbak a légúti megbetegedések és egyéb vírusos fertőzések, mint a járvány előtti időkben.
A közelmúltban jócskán megugrott hazánkban a kórházban kezelt kisgyermekek száma. Bár ezeket a kicsiket nem a koronavírus fertőzte meg, de rengeteg tüdőgyulladásos esetről számolnak be a szülők a közösségi oldalakon - írta meg a Metropol.
Nem készült fel az immunrendszerük
Kriszta 4 éves kisfia nemrég került kórházba tüdőgyulladással. A csöppség az óvodában kaphatta el a betegséget. A tünetek köhögéssel indultak, majd egyre intenzívebbek lettek, majd mikor már a láz is jelentkezett, az édesanya kórházba vitte gyermekét, akit bent is tartottak. Az orvosok azzal magyarázták a tüdőgyulladást, hogy a kisfiú immunrendszere nem készült fel az ilyen betegségek legyűrésére, mert a tavalyi évet - a többi gyerekhez hasonlóan
- ő is otthon töltötte. A 45 éves nő kisfia azóta jobban van, és hazaengedték a kórházból.
Több a tüdőgyulladásos gyerek, mint a járvány előtt
A Metropol Dr. Bense Tamás csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvost kérdezte a megnövekedett számú tüdőgyulladásos esetek okáról.
Az átmeneti őszi idő vírusban és baktériumokban gazdag, ezek a pluszos hőmérsékletek sokkal jobban kedveznek a kórokozók szaporodásának – nyilatkozta lapunknak a főorvos. - Másrészt előfordulhat, hogy ha valaki hosszabb időn keresztül volt otthon „steril” környezetben, és hirtelen újra bekerül a közösségbe, akkor az elején fogékonyabb lehet a különböző vírusokkal, baktériumokkal szemben
– tette hozzá a gyermekgyógyász, aki elmondása alapján szintén tapasztalta, hogy több kisgyermek kerül kórházba tüdőgyulladás miatt, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban.
Ha odafigyelünk, könnyedén megelőzhető a baj
– Az első számú és legfontosabb megelőzés, hogy közösségbe csak teljesen egészséges gyerek menjen –nyomatékosította dr. Bense Tamás. – Ha valaki köhög, vagy van egy erősebb náthája, inkább maradjon otthon. – hívta fel a figyelmet a főorvos. Továbbá hozzátette, hogy a helyes, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás és a vitaminok rendszeres fogyasztása is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy erősebb legyen a gyerekek immunrendszere.
Súlyosabbnak tűnnek az idei légúti megbetegedések
A Metropol már korábban beszámolt arról, hogy sokkal súlyosabbnak tűnnek az idei légúti megbetegedések és egyéb vírusos fertőzések, mint a koronavírus előtti időkben.
Az elmúlt hónapban nagymértékben nőttek a légúti megbetegedések, főleg a közösségbe járó gyerekeknél. A betegeknél sokkal kínzóbb a köhögés és sokkal elhúzódóbb is, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban
– osztotta meg velünk praxisa tapasztalatait dr. Bense Tamás. A gyermekgyógyász szerint durvábbak a különböző légúti megbetegedések tünetei, és elesettebbekké is válnak a betegek. A tünetek között szerepel az igen intenzív köhögés, köhögési roham, nátha, orrdugulás. Ritkán a hőemelkedés is, de a betegség jellegzetesen láz nélkül zajlik. Olykor előfordul hányás és hasmenés is. A vizsgálatok általában vírusfertőzésre utaló eredményt hoztak.
A köhögés gyakran elhúzódik, akár két-három hétig is fennállhat. Oda-vissza fertőzik egymást a családtagok, de főként a gyerekek a felnőtteket. Az esetenként elvégzett koronavírusteszteknek többségében negatív eredménye lett
– mondta a gyermekgyógyász.
A tüdőgyulladás tünetei
A bakteriális tüdőgyulladás tüneti általában hirtelen, rövid idő alatt alakulnak ki.
A leggyakoribb tünetek a következők:
-köhögés
-láz
-szapora és/vagy nehezített légzés
-mellkasi fájdalom
-Előfordulhat még bágyadtság, aluszékonyság, vagy étvágycsökkenés.
-A következő esetekben indokolt a kórházi kezelés:
-6 hónapos kor alatt
-súlyos légzőszervi tünetek esetén (szapora légzés, légzési segédizmok használata)
-elégtelen folyadék- és/vagy táplálékbevitelnél
-a tüdőn kívül egyéb szerv érintettségénél
-megelőzően sikertelen antibiotikus kezelés után
-rövid időn belül ismétlődő folyamatnál