Díszsírba temették a hős magyar katonát - Kedden, Ungváron helyezték örök nyugalomra
Eltemették Ungváron az ukrajnai háború magyar származású hősi halottját. Kis Sándor az előzetes tervekkel ellentétben nem egy családi kriptában, hanem egy díszsírhelyen alussza majd örök álmát.
Kis Sándor, az ukrajnai háború magyar származású hőse az ungvári Hírességek sétányán kapott díszsírhelyet a a katonai besorozási hivatal intézkedésének köszönhetően. Mária, rakétatámadásban elhunyt tengerész felesége képtelen feldolgozni férje elvesztését. Két kisfiút neveltek közösen, akik leginkább a család elmeséléseiből emlékeznek majd az édesapjukra.
A gyerekek nem voltak a temetésen
- A gyerekeket nem vittem el a temetésre, hiszen egy ilyen esemény nem nekik való. Az utazást magamnak kellett megszerveznem, ebben a hadsereg nem tudott segíteni. A szertartáson tartottam magamat. Túléltem. – mondta Mária a Borsnak, és hozzátette: folyamatosan csak Sándorra gondol.
- A halottasházban többször is kénytelen voltam megnézni a halott hitvesemet. Részben a hivatalos eljárás miatt, részben pedig azért, hogy elbúcsúzhassak tőle. Borzalmasan fájdalmas látvány volt az élettelen teste, de tudtam, muszáj erősnek lennem, így kibírtam – mesélte a hadiözvegy.
Fél elmondani a fiaiknak a tragédiát
Mária úgy véli, a férje megérdemli, hogy Ukrajna népe tisztelettel gondoljon rá vissza.
- Büszke vagyok Sándorra, hiszen a hazájáért áldozta fiatal életét. Ennek ellenére azt gondolom, hogy nem lett volna szabad meghalnia, hiszen a családjának szüksége lett volna rá. Rettegek a perctől, amikor elmondom majd a két fiunknak, hogy az édesapjukat soha többé nem ölelhetik meg. Ha már arra felkészültek fejben és lélekben, ha nagyobbak lesznek, megmutatom nekik a temetésen készült videót, hogy tanúi lehessenek, amint a nemzet hősét katonai tiszteletadás közepette eresztik a földbe – árulta el az édesanya.
Bátorság érdemrendet kapott posztumusz
A hősi halott posztumusz megkapta a III. fokozatú bátorság érdemrendet egy elnöki rendelet értelmében.
- Ez a kitüntetés nem hozza vissza a férjemet az élők közé, de mindahányszor a kezembe veszem majd, tudni fogom, hogy a hitvesem egy nemes célért, a békéért vesztette életét – zárta Mária, aki együtt érez sorstársaival, a többi hadiözveggyel, illetve azokkal a katonákkal is, akik az ütközetek során maradandó testi károsodást szenvedtek, és soha többé nem képesek sem harcolni, sem dolgozni.
