Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre több lehetőséggel élhetnek a nők annak érdekében, hogy össze tudják egyeztetni a családi és a munkahelyi feladataikat. A KINCS Percek ötödik része a Nemzetközi Nőnaphoz kapcsolódóan a nőket segítő intézkedésekről szól.
Míg a baloldali kormányok idején a 20 és 64 év közötti nőknek csak valamivel több mint a fele dolgozott és a munkanélküliségi rátájuk két és félszer magasabb volt a mostaninál, 2021-re már háromnegyedük foglalkoztatott volt, meghaladva az uniós átlagot.
Egy évtized alatt legnagyobb mértékben azon édesanyák foglalkoztatása nőtt, akik három vagy több gyermeket nevelnek és jelentős volt az emelkedés a hat év alatti gyermeket nevelő nők körében is. Az iskolás gyermekek anyukáinak foglalkoztatottsága pedig ma már a 90%-hoz közelít.
A kisgyermekes nőknek a munka és a család összeegyeztetésében jelentős támogatást nyújt a gyermekgondozási ellátások rugalmas rendszere, a GYED extra, amely lehetővé teszi a gyermekgondozás melletti munkavégzést. A csecsemőgondozási díj, a CSED ma már a fizetés 100%-a, nettó összege magasabb, mint a korábbi fizetés.
A gyermekgondozási díj, a GYED maximális összege pedig 2010 óta a minimálbér emelésének következtében több mint két és félszeresére nőtt, 102 ezer Ft-ról 280 ezer Ft-ra.
Segíti a nők munkavállalását a hároméves kortól minden gyermek számára biztosított óvodai nevelés, valamint a bölcsődék megújult és egyre bővülő hálózata. A bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma 2010 óta 70%-kal növekedett, ma már az egy és három év közötti gyermekek harmada tudja igénybe venni a szolgáltatást.
Magyarország családbarát ország, ahol a nők számára elérhetőbbé vált a család és a munka egyensúlyának megteremtése. Ennek köszönhető, hogy egyszerre emelkedik a magyar nők körében a munkavállalás és a gyermekvállalás is.