Elenának és édesanyjának szerencséje volt, túlélték, hogy rakéta csapódott az otthonukba, ám a lakásuk hamuvá lett. Egy szál bőrönddel és kutyusukkal indultak útnak.
Múlt csütörtökön hajnalban szólaltak meg először a légvédelmi szirénák Kijevben, az oroszok ekkor indították az első rakétákat Ukrajna felé, és kitört a háború. Már a szirénák hangja is elborzasztotta a fővárosban élőket, sokan igyekeztek védett helyre vonulni, ám a többség ekkor még nem gondolta, hogy akár civil épületek is veszélyben lehetnek. Pár nappal később azonban bekövetkezett ez is: találat ért egy többemeletes lakóházat, ahol ugyan nem halt meg senki, de többen súlyosan megsérültek.
A Bors munkatársának sikerült két olyan nővel beszélgetni, akik korábban éppen abban az épületben éltek. Elena és édesanyja a szerencsések közé tartoznak, ugyanis ők megúszták a támadást, ám a lakásuk megsemmisült. Elena nem is tudott könnyek nélkül beszélni a történtekről, a határon átérve is reszketve ölelte a kiskutyáját.
Borzalmasak az ottani állapotok. Rettegtünk, de maradtunk volna, hisz ott az életünk. De a rakétatámadás után semmi sem maradt a lakásunkból
– sírta el magát Elena, és édesanyja is. – Semmi más nem maradt, csak hamu. Ez maradt a mi régi életünkből is. Gyakorlatilag kilőtték alólunk a házat – tették hozzá szomorúan. Nem tudják, mi lesz ezután. Csak akkor jelent meg halvány mosoly az arcukon, amikor a magyarokról beszéltek. – Minden bizonytalan. De a magyarok csodálatosak, nagyon köszönjük, amit értünk tettek!
A rakétatámadás miértjére nem derült fény, az oroszok szerint az ukránok tehették, véletlenül, szerintük pedig az orosz egységek voltak.