Sorosék a nagykövetségeket is hadrendbe állították

A Magyar Nemzet az elmúlt hetekben több olyan bennfentes szereplő véleményét közölte, aki valamilyen formában kötődik, illetve kötődött az Open Society Foundationshöz, vagyis Soros György alapítványához. A lap most újabb leleplező interjúrészleteket tett közzé.

A Soros-hálózat meglehetősen jó kapcsolatokat épített ki a különböző nagykövetségekkel. A laphoz ismeretlen e-mail-címről eljuttatott hatalmas dokumentumhalmaz szerint az NGO-k a diplomatákkal együttműködve is igyekeznek befolyásolni a magyar, illetve a környező országok belpolitikai folyamatait. A birtokukban lévő Skype-interjúkból kiderült, a tőzsdespekuláns által finanszírozott jogvédő szervezetek egykori vezetői számos nyugat-európai – köztük a holland, a francia, a belga, a flamand, a luxembourgi, a spanyol, a brit, sőt az amerikai és az ausztrál – követségre is olyan partnerként tekintenek, amelyek segítik a munkájukat.

Andrej Nosko, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) korábbi igazgatója az egyik felvételen arról beszélt, ha egy jogvédő szervezet nem ért egyet egy adott szabályozással – vagy ha éppen kormányváltást szeretne elérni –, akkor a legkézenfekvőbb megoldás külföldről nyomást gyakorolni az ország vezetésére. – És ebből a perspektívából nyilvánvalóan a követségekkel kell együttműködnöd

– tette hozzá. Szavai szerint elsősorban nem anyagi támogatást várhatnak a követségektől, hanem például különböző események megszervezésben segíthetnek, nagyobb súlyt adhatnak a civil szervezeteknek.

Nosko kitért arra is, hogy mivel „alapjában véve a nagykövetség a belépési pont a szavazás megváltoztatására az Európa Unió Tanácsában”, az NGO-knak érdemes ellátogatnia az Európai Bizottságba (EB) és beszélni az ottani hivatalnokokkal, mivel ők monitorozzák a tagállamok intézkedéseit.

Mint mondta, ő maga is rendszeresen találkozott az EB embereivel, akik közül többen a korábbi kollégái közül kerültek ki.

– Igazgatóságom idején számos nagykövettel tárgyaltam, így még azt is tudom, hogy a csúcsdiplomatákat hogyan kell kezelni – fogalmazott, hozzátéve: alsóbb szinteken is kiváló kapcsolatokat ápol a különböző államok követségeivel, köztük az amerikaival.

Mire jó egy nagykövetség?

Egy másik, Jeney Orsolyával, az Amnesty International Magyarország volt igazgatójával készített Skype-interjúban ugyancsak szó esett a nagykövetségek és a jogvédők közötti együttműködésről.

Például a mi ötletünk volt és mi szerveztük meg, hogy a nagykövetségek küldjenek egy csoportot a Pride-ra. Egy másik kezdeményezés keretében pedig arra kértük a követségeket, hogy a transzgender emberek jogaiért álljanak ki a transzgenderek napján. Ezek kis gesztusok, de fontosak a diplomáciában

– hangsúlyozta. Hozzátette: jellemzően legalább tíz követséggel működtek együtt egy-egy akcióban.

Varga Kristóf Zoltán – aki korábban az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány budapesti igazgatójaként dolgozott – arról számolt be, hogy a nagykövetségek a különböző kezdeményezések hangos támogatóiként fontosak az NGO-knak.

 Egyfajta védelemmel láthatják el az embert. Sokkal kedvesebbek veled, ha a német, a francia, a holland követségről jössz ki, és ott vannak barátaid. Tehát jelentősen kényelmesebbé teszik a munkánkat– jelentette ki.

Nemzetközi hangulatkeltés

Az elmúlt hetekben futószalagon közölte a Magyar Nemzet a Soros-hálózat valódi arcát bemutató cikkeket. Számos Skype-interjúból kiderült, hogy az NGO-k a külföldi újságírók befolyásolásával miként festenek torz képet hazánkról. Erről is kimerítő tájékoztatást adott Andrej Nosko. A Nyílt Társadalom Alapítványok korábbi magyarországi igazgatója ugyanis őszintén beszélt arról, hogy miként használja hangulatkeltésre a nemzetközi balliberális médiát a tőzsdespekuláns.

Szavai szerint a jogvédő NGO-k például előszeretettel élnek vissza a külföldi újságírók hiányos nyelvtudásával, s pontatlan, elfogult másodlagos forrásokkal látják el a médiamunkásokat. Sőt fizetnek is azért, hogy a sajtó az ő narratívájukat közvetítse.

Nosko az egyik felvételen arról tájékoztatta beszélgetőpartnerét: többször is előfordult, hogy még az OSF divízóvezetőjeként ő maga is felbérelt újságírókat. Akkoriban a közép-európai térség országaiban – például Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Észtországban – a holdudvarukhoz tartozó közvélemény-kutató intézeteknek juttatott ösztöndíjairól döntött, s évi tízmillió dolláros büdzsé felett diszponált.

Nincs hírérték? Kreálj!

Andrej Nosko beszámolója alapján a fősodrú európai balliberális lapok jelentős része hajlandó lehozni az NGO-k közreműködésével készült anyagokat. A Newsweek mellett a Politicót és a Financial Timest is megemlítette.

Figyelemre méltó, hogy szerinte akár meg is lehet kreálni a hírértéket, ha az hiányzik egy témából.

A Soros-hálózathoz kötődő NGO-k közreműködésével készült anyagok alatt egyébként olyan cikkeket, tanulmányokat, kutatásokat kell érteni, amelyek kiállnak az emberi jogok fogalmának folyamatos kiterjesztése mellett, további melegjogokat követelnek, támadják a keresztény egyházakat és a hagyományos család fogalmát. Sürgetik továbbá a drogliberalizációt, valamint támogatják a bevándorlást és persze az Egyesült Európa eszméjét.

A 444 és a többiek

A Magyarországon működő balliberális médiumok közül többről is tudni, hogy Soros alapítványának bőkezű anyagi támogatását élvezik. Ilyen például az Uj Péter által irányított 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.,

amelyben két külföldi személy is található: Marie Nemcova és Valer Kot, akik prominens alakjai egy úgynevezett Media Development Investment Fundnak. Az MDIF egy New York-i székhelyű, nonprofit befektetési alap, amely az egyik legfőbb védelmezője a független – vagyis a Soros-hálózat véleményét közvetítő – médiának az olyan országokban, ahol szerintük a szabad és független média fenyegetés alatt áll. Ez a szervezet finanszírozza a 444.hu működését, az alapot pedig hatalmas összegekkel támogatja a Soroshoz köthető Open Society Foundation.

A fent említett két külföldi személyt Soros jobbkezének is tartják. Feltehetően azért küldték őket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a saját témáikat megfelelő módon terjeszti Magyarországon a 444.hu.

A Soros-alapítványnak mindemellett résztulajdona van a Magyar Narancs című hetilapban, de több oknyomozó portált is fenntart. Ilyen például az Átlátszó.hu vagy a Direkt 36. Ez a kör támogatója továbbá a Tilos Rádiónak is, mely arról vált híressé, hogy korábban egy karácsonyi ünnep alkalmával az egyik műsorvezetőjük a keresztények kiirtására szólított fel.

Meglehetősen képmutatónak tűnik a fentiek fényében, hogy az Open Society Foundationsnek egy külön „független” újságírást támogató programja is van. Ennek keretében például 2020-ban egy sor vidéki baloldali médiumot is finanszíroztak Soros Györgyék, amelyek helyben egyértelműen a kormányváltást igyekeznek elősegíteni: Szabad Pécs, Nyugat, Enyugat, Debreciner, Szegeder, Veszprém-Kukac.

A választás előtt különösen érdekes, hogy a magyar származású amerikai pénzemberhez köthető Korányi Dávid – éppen a 444-en – a minap arról a tervéről számolt be, hogy „Magyarországon belül is támogatnak majd kezdeményezéseket, például a kormánypárti sajtó vidéki fölényének ellensúlyozása érdekében”.