Gyurcsányék szerint emelni kell az árakat Brüsszelben, a ruhák szellőztetését javasolják
A DK parlamenti képviselője pazarlásnak nevezte az élelmiszer- és a benzinárstopot, ahogyan a rezsicsökkentést is.
Dávid Ferenc, a DK új országgyűlési képviselője most az árstopokat támadja. A DK parlamenti képviselője pazarlásnak nevezte az élelmiszer- és a benzinárstopot, ahogyan a rezsicsökkentést is. Dávid Ferenc szerint a hasonló intézkedések nem fenntarthatóak, ezért a versenypiaci árakat ráterhelné a lakosságra, akiknek a spórolást javasolta.
A balliberális politikus a Szeged Tv adásában azt hangoztatta, hogy nem szabadna benzin- és élelmiszerárstopot bevezetni, hanem inkább a lakosságnak kellene spórolnia.
– Szerintem piaci folyamatokba ily módon beavatkozni nem szabad, a költségeket el kell ismertetni az árban, tehát azt hiszem, hogy ez hosszú távon nem valósítható meg. […] Tehát én nagyon idegenül nézem ezt a dolgot – fogalmazott. Hozzátette: bár elfogadja, hogy a kormány védeni akarja az alapvető élelmiszerek árát, de szerinte
előbb-utóbb azért mégiscsak abba az irányba kellene menni, hogy szokjuk meg azt, hogy visszaállunk a versenypiaci körülményekhez.
Bizonyos termékekre – folytatta – takarékosabban, megfontoltabban kell költenünk, s most, hogy minden be van fagyasztva, akár az üzemanyagra gondolok, akár a rezsire, akár az élelmiszerekre, ez egy picit, hadd mondjam, pazarláshoz is vezethet.
Dávid Ferenc önmagával is erős ellentmondásba keveredett, amikor a következő mondatában már bagatellizálni kezdte a „hat” (valójában 11) alapvető élelmiszerre bevezetett ársapkát.
Szerinte ezzel nem lehet mérsékelni az inflációt, mivel a fél tucat tétel esetében megállapított fix ár eltörpül ahhoz képest, hogy egyes élelmiszerláncok akár százezerféle terméket kínálnak.
Mint ismert, a szerdai kormányülésen döntött úgy a kabinet, hogy július 1-jéig érvényben marad az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag ársapkája. Az év elején bevezetett intézkedéssel a tavaly október 15-i szintre állították vissza a kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, valamint az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntej árát.
A kormány tavaly novemberben az üzemanyagok árára is bevezetett egy felső határt.
Azóta legfeljebb 480 forintot kell fizetni az E10-es benzin, valamint a dízel literjéért. Az intézkedésekkel az inflációt is sikerült kordában tartani: ezek hiányában a jelenleg 8,6 százalékos drágulás a 13 százalékot is meghaladhatná a kormány szerint.
Mint korábban kifejtette az emeléssel kapcsolatban előbb-utóbb el kell kezdeni két dolgot. Úgy fogalmazott:
egyrészt mindenkit be kell vonni az osztozkodásba, tehát ne csak a kiskereskedők, benzinkutasok vigyék el a balhét, hanem a nagykereskedők, a készletező, a finomítók is. Dávid Ferenc szerint ezek mellett az állam is „szálljon bele ebbe a buliba”.
Javaslata szerint lépcsőzetesen kellene kivezetni a benzinárstopot, mert mint mondta,
úgy nem működik, hogy a négyszáz nyolvcvanból most kétszáz forinttal megemeljük.
Szerinte ha a fent említett osztott- felelősséggel és teherviseléssel meg lehet oldani, akkor számításai szerint nyár végére be fog állni egy magasabb benzinár.
A benzinárstopot tavaly november 15-én jelentette be a kormány. Akkor a rendelet négyszáznyolcvan forinton rögzítette az üzemanyagok árának felső határát, méghozzá három hónapra. Februárban, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében közölte, hogy további három hónappal meghosszabbítják a benzin árának befagyasztását, így május 15-ig biztosan marad a benzinárstop.
Fűtsenek kevesebbet, járjanak biciklivel és mosás helyett szellőztessék ki inkább a ruhákat. Ezt javasolta az európaiaknak Frans Timmermans, a zöld átállásért felelős bizottsági alelnök az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának ülésén. Timmermans szerint elfogadható, hogy a lakosság is kivegye a részét az Oroszország elleni fellépésekből. Tóth Edina, a Fidesz EP képviselője csatornánknak elmondta, megkérdezte a biztost arról, lesznek-e törvények a lakossági felszólításokból.
Tóth Edina feltette kérdését az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának csütörtöki ülésén: Timmermans: Szellőztessék a ruhákat, ne mossák
Májustól Olaszországban tilos 25 fok alá hűteni iskolákban és középületekben, télen 19 fok fölé felfűteni a középületeket. Timmermans az ülés elején azt kérte, hogy a polgárok kapcsolják ki a fűtést az otthonaikban. Európai szinten is hasonló intézkedéseket kezdeményez az EU? És elő akarja-e írni, hogy hány fokra akarják fűteni az épületeket? A gyakorlatban hogyan akarják ezt ellenőrizni?
Frans Timmermans, bizottsági elnök válasza Tóth Edinának:
Miért helyezem nyomás alá a háztartásokat? Én nem helyezek extra nyomást a háztartásokra, csak a polgártársaimnak azt mondtam, hogy ők is tehetnek valamit azért, hogy kevesebb pénz vándoroljon Putyin zsebébe. Persze válszthatják azt is, hogy nem csinálnak semmit, de dönthetnek úgy is, hogy kevésbé fűtenek, inkább biciklivel mennek, nem autóval, rövidebb ideig zuhanyoznak, hogy a ruhákaikat kiszellőztetik ahelyett, hogy kismosnák.
