Bajuszmustrát tartottak Kiskunfélegyházán: Bajszi lett a győztes

Bajuszmustrát tartottak Kiskunfélegyházán. A Kiskunság fővárosában tizenharmadik alkalommal rendezték meg a neves megmérettetést, ahol több, mint harminc férfi vállalta, hogy közszemlére teszi egyedi stílusú arcszőrzetét. Minden évben a Magyar Bajusz Társaság szervezi a viadalt, azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a magyar bajuszt, hiszen ez egy régóta fennálló jelképe a férfiaknak. Szilágyi Péter, a Társaság egyik alapítója a megnyitón azt mondta, a bajuszhoz gazdag szokásvilág kapcsolódik, és a bajusz egy ősi, magyar viselet.

– 2500 évvel ezelőtt egy paziriki szőnyegen maradt fent az első máig ismert bajuszábrázolás, amelyik egy szkíta lovast mutat be, őt tekintik a legősibb magyar bajuszosnak – fogalmazott a főszervező.

Többféle bajusszal versengtek

A versenyre több mint harmincan neveztek be, akik szakáll bajusszal, kifent bajusz, természetes bajusz és magyar bajusz kategóriában indulhattak. A baon.hu tudósítása szerint akadt, aki a határon túlról, sőt, olyan is volt, aki Amerikából jött Kiskunfélegyházára, hogy megmutathassa a bajszát. A versenyzők között tanár, alpolgármester, matróz, fizikus, gazdálkodó, riporter és hagyományőrző betyár is volt. Az egyik különdíjat, a bajuszfesztáv bajnoki címét Járomi Zsolt nyerte el, neki 42,5 centiméter a távolság a bajsza két vége között. A másikat, a Petőfi-emlékévhez kapcsolódó LegPetőfisebb Bajusz különdíját Krizsán Elek kapta.

Majdnem 50 éve hordja bajuszát

Az abszolút győztes, és így az év Bajuszkirálya az újkígyósi Bajsza-Nagy Balázs lett, aki a Borsnak elmondta, együtt él vele a bajsza.

– Annak idején, még a hetvenes években hagytam megnőni a bajuszomat. Ugyan egy-két alkalommal előfordult, hogy leborotváltam, de rögtön visszanövesztettem, mert úgy éreztem, hogy hiányzik rólam. Alulöltözöttnek éreztem magam nélküle – mesélte lapunknak Nagy Balázs. A férfit a Magyar Bajusz Társaság másik alapítója, Gulyás László népi előadóművész kereste meg egy néprajzi táborban, lenne-e kedve csatlakozni a társasághoz, ő pedig igent mondott.

A bajuszfesztiválon is szinte már törzsvendégnek számít, hiszen a kezdetektől fogva elindul és megméreti arcszőrzetét.

– Véleményem szerint határozott megjelenést ad a férfiaknak a bajusz. Ezt különösen katonakoromban tapasztaltam meg, de azóta az élet más területein is ezt tapasztalom. Egyfajta tekintélyt biztosít a tulajdonosának – mondta Nagy, aki nemcsak a bajszával őrzi a magyar hagyományokat: 8 éve aktívan néptáncol. Ma már nyugdíjas, korábban évtizedekig dolgozott elektroműszerészként, később az újkígyósi önkormányzatnál is tevékenykedett. A férfit sokan ismerik a városban. A Bajuszkirály, akinek királyi esküt is kellett tennie, elárulta lapunknak, hogyan lett belőle Bajsza-Nagy Balázs.

– A városban a hölgy ismerőseimtől a Bajszi becenevet kaptam, így szólítottak. Aztán amikor regisztráltam a közösségi oldalra, azt láttuk, hogy nagyon sokan férfit szintén Nagy Balázsnak hívnak. Így végül a hölgyek biztatására egy B betűt biggyesztettünk a nevem elé, ami a Bajsziból ered, s végül ez alakult át Bajszává – zárta a beszélgetést Nagy Balázs.