Ha elfogadják az olajembargót: munkahelyek tízezrei kerülhetnek veszélybe
Még nem született döntés az Oroszország elleni olajembargóról, de Brüsszel az orosz gázvásárlások leállításának terveit is előrevetítette. Az energiahordozók ára máris rekordokat dönt, arról pedig csak találgatások vannak, hogy a tényleges embargó kinek fog jobban fájni, az oroszoknak vagy az uniós államoknak.
A villamos energia és a gáz ára hónapok óta rekordszinten van Európában. Németországban május 6-án egy megawattórányi elektromos áram az áramtőzsdén átlagosan 220 euróba került, 2021 májusában 51 euróba, a drágulás 331 százalékos. A gáz esetébe sem jobb a helyzet. Egy megawattórányi gáz az európai gáztőzsdén átlagosan 101 euróba került, 2021 májusában 25 euróba, ez 304 százalékos növekedésnek felel meg.
S ha ez nem lenne elég, az Európai Bizottság már az orosz gázra vonatkozó javaslatokon dolgozik.
Az Agenda Austria gazdaságkutatói szerint még az üzemanyag-áremelkedésnél is nagyobb kár érné az országot, ha az EU leállítja az orosz gázimportot. A legjobb esetben, ha sikerül máshonnan pótolni az orosz gázt, ez 1,5 százalékkal csökkentené a GDP-t és 25 ezer munkahely elvesztésébe kerülne, de fennáll annak veszélye is, hogy 4,5 százalékkal csökkenne a gazdasági növekedés és 80 ezer munkahely kerülne veszélybe.
Vezető német közgazdászok úgy vélik, az orosz olajembargó hatását valahogy a gazdag Németország túlélné, persze drágulással, áruhiánnyal az infláció erősödésével járna, de a gázzal más a helyzet. A Commerzbank vezető közgazdásza, Jörg Krämer szerint az igazi kockázat továbbra is a gázszállítás lehetséges leállítása jelentené, ebben az esetben a gazdaság mély recesszióba kerülne, egész gazdasági ágazatok kényszerülnének leállásra.
A magyarok többsége nem támogatja a további szankciókat A Századvég kutatása szerint a magyarok 89 százaléka szerint ártanak a szankciók az Európai Uniónak is. A megkérdezettek 40 százaléka elegendőnek tartja az Oroszországgal szemben eddig hozott szankciókat, 31% pedig egyenesen túlzónak találja őket. A felmérésből kiderült, hogy a magyarok kétharmada az orosz-ukrán háború elhúzódásával számol, míg csupán 30 százalékuk szerint zárul le a konfliktus a közeljövőben. 79 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarország fegyvereket szállítson Ukrajnába. A felmérésből kiderült az is, hogy a megkérdezettek fele mindkét érintett országot felelősnek tartja abban, hogy elmérgesedett az orosz-ukrán konfliktus. Érdekesség, hogy 2022 márciusában Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért.
