Hőssé vált apa és fia az intézeti pokol után, ötször mentettek eddig életet
Édesapja után, életmentő érdeméremre terjesztették fel Fináncz Dominikot is, aki szerdán egy öngyilkosságra készülő fiatal srácot húzott be a rendőrökkel a Margit híd külső párkányáról. A 22 éves polgárőr büszke arra, hogy ezzel történelmet írtak: ugyanis nem volt még olyan, hogy egy településen, egy polgárőregyesületen belül ketten is megkapják ezt a kitüntetést ilyen rövid időn belül, ráadásul egy családból.
Fináncz Dominik még most is beleborzong abba, hogy egy zsigeri megérzésnek köszönhetően szerdán kivételesen nem a Margit híd jobb, hanem a bal oldalán ment munka után hazafelé. Mert így időben meglátta a híd külső párkányán öngyilkosságra készülő fiatal srácot. Mint azt a Bors megírta: a 22 éves csókakői polgárőr addig szóval tartotta az életét eldobni akaró tinédzsert, amíg a rendőrök kiérkeztek, végül hárman húzták be a párkányról, megmentve az életét. Dominikot egyesülete most életmentő érdeméremre terjesztette fel.
Mint kiderült, az alma nem esett messze a fájától, hiszen pár hónappal ezelőtt édesapja is átvehette ezt a kitüntetést. Fináncz Imre januárban a székesfehérvári Sparban egy 60 éves, eszméletlen férfi életét mentette meg, akit a helyszínen élesztett újra, melyről szintén beszámolt a Bors.
– Nagyon jó érzés, hogy én is életet mentettem, remélem édesapám büszke rám, ő a példaképem – mesélte Fináncz Dominik. – Igazi véd- és dacszövetség van közöttünk, pedig alakulhatott volna másképpen is. A szüleim ugyanis elváltak, amikor én hatéves voltam, édesanyámmal maradtam, Budapestre költöztünk. Ő sokat dolgozott, nem volt ideje rám, én meg apakép, apai szigor nélkül nagyon rossz gyerek voltam, minden rosszban benne voltam. Anyám intézetbe adott, mint kiderült a válás után tiltotta apámat attól, hogy felvegye velem a kapcsolatot, évekig nem tudott rólam semmit.
Elsőszülött fiáról végül egy sms formájában hallott Fináncz Imre. Az akkor katonaként szolgáló édesapa hirtelen azt se tudta mit csináljon, de nem volt kérdés, magához akarta venni gyermekét.
Annyit írt az anyja, hogy ha akarod látni a fiadat, megtalálod az intézetben
– mesélte Imre. – Azonnal el is mentem érte, kiderült, hogy akkor már egy hónapja bent volt… Felkértem magam Budapestre, a honvédség is segített, hogy végre magamhoz tudjam venni, ami nehezen, nehézségek árán, de végül sikerült, és 13 éves korától én neveltem. Milyen érdekes a sors, mindketten megjártuk az intézetet, én 11 éves koromban magam mentem be, mert mostohaapám rendszeresen bántalmazott… Mindketten elkallódhattunk volna, lehettünk volna drogosok, alkoholisták, bűnözők ehelyett tisztes életet élünk és mindketten boldogan vagyunk a csókakői polárőrség tagjai. És most már mindketten életet is mentettünk, ez hatalmas dolog. Ez a Fináncz vérszövetség, végtelenül büszke vagyok a fiamra, akivel nagyon szoros kötelék van köztünk!
A Fináncz családban az életmentést amolyan visszatérő hagyománynak is lehet nevezni, hiszen a korábban említett két eseten túl még három ember köszönheti nekik az életüket. Dominik a Margit hídi esetet megelőzően már mentett életet, akkor a HÉV sínekről szedett fel egy öntudatlan embert, míg Imre egyszer egy bolti rablásnak vetett véget, illetve egy megtámadott ember segítségére sietett.
