Itt az új horrorvírus, nálunk is megjelenhet: majomhimlő terjed Európában
Rejtélyes majomhimlő terjed, de a szakértők elmondták, mit kell tudni róla.
„Majomhimlő eddig is volt, van és lesz is” – mondta Rusvai Miklós virológus a Ripost megkeresésére, amikor arról érdeklődtek, mit lehet tudni erről a vírusról, ami most Európában terjed.
Az embert és az állatot egyaránt megbetegíti
„Az egyenlítő alatti Afrikában folyamatosan jelen van a majomhimlő, állandóan okoz fertőzést, de fontos kiemelni, hogy elsősorban a majmok között. Ez az emberre is át tud terjedni a majomról, Afrikában viszonylag gyakori eset. Érdekes módon ez a fertőzés most felütötte a fejét Európában is, amire eddig nem volt példa. Összesen 36 esetet azonosítottak az öreg kontinensen, Portugáliában 20-at, Angliában és Spanyolországban 8-8-at” – magyarázta Rusvai Miklós. „Először egy Nigériából hazajött betegen figyelték meg a majomhimlőt, majd egy háromtagú családon, amelynek bizonyított, hogy nem volt kapcsolata a másik esettel. Ennek ellenére most még kutatják, volt-e valamilyen afrikai kontaktusuk. Sajnos a majmokon kívül más állatok is fogékonyak, például egyes rágcsálók. Amerikába is fertőzött, kedvtelésből tartott rágcsálókkal vitték át a vírust 2003-ban, és így keletkezett egy közel 40 embert megbetegítő helyi járvány.”
Enyhe tünetek jellemzők
A szakember szerint legtöbbször enyhe formában jelentkezik a majomhimlő tünete: egy bárányhimlőszerű kiütés.
A betegség körülbelül 2-3 hét alatt lezajlik. Lehet más tünete is, súlyos formában lázat, izomfájdalmat okozhat, de ez sem szokott túl komoly gondokat okozni a magyar virológus szerint.
Sajnos nemcsak testi kontaktus, érintés útján terjed, hanem nagyon ritkán belélegzés révén, vagy szexuális úton is terjedhet. Az is elég, ha egy fertőzött kezet fog egy másik emberrel
szögezte le Rusvai Miklós, aki szerint Afrikában sok halálos kimenetelű megbetegedés volt az utóbbi 20 évben, ahol sajnos egyre szélesebb körben terjed a vírusfertőzés. Míg egész Afrikában a ’70-es években mindössze 48 esetet találtak, a ’90-es években már 520-at, 2010-2019 között pedig 19 065 bizonyított eset volt. Az utóbbi két évtizedben rendszeresen elő-előfordul Európában és Amerikában is, de a mostanihoz hasonló halmozott esetszám eddig a mi földrészünkön nem volt.
Nagyon ellenállók
„A himlővírusok évekig képesek ellenállni, életben maradni a környezetben különböző felületeken, és sajnos a fertőzőképességük is megmarad. Nem cseppfertőzéssel terjed, így kicsi a terjedőképessége. Nem ürül olyan mennyiségben a szervezetből, hogy aki a közelben tartózkodik, az megbetegedjen. Akár családtagok is élhetnek úgy egymás mellett, hogy az egyik megbetegszik, a másik pedig nem” – fogalmazott a szakember.
A védekezés
Rusvai Miklós szerint az a korosztály, amely a '90-es évek előtt született, még kapott feketehimlő elleni oltást, így ők ez ellen immunisak, védi a korábbi védőoltás az idősebb generációt. Ezért van az is, hogy csak a ’90-es évektől nőtt az esetszám, amikor a himlő elleni oltást megszűntették. „A fiatalabbak védekezése a jelenlegi járványhelyzetben még nem szükséges, mivel többnyire enyhe bőrkiütéssel járó betegséget okoz a kór, így nincs más, mint átvészelni” – mondta a szakember.
Elterjedhet a világban?
Előfordulhat, hogy néhány eset megjelenik különböző országokban, mint most is történt, de mivel a ragályozóképessége gyenge, sok eset nem várható. Főleg úgy, hogy a fejlett országok járványvédelme és egészségügye könnyedén lokalizálhatja a fertőzötteket, így a járvány legfeljebb néhány esetre korlátozódik. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy az esetszám tendenciaszerű afrikai növekedése, és a Covid-járvány után visszaépülő turizmus miatt Európában is egyre gyakrabban jelenik majd meg, sőt, akár Magyarországon is előfordulhat a jövőben.
