Rendszeresen bántalmazták a börtönben a magyar rendőrgyilkost

Németh István a vád szerint még 2018. augusztus 10-én este egy budai erdős területen valamin összeveszett egy hajléktalantársával, majd ádáz verekedés vette kezdetét. Németh István adott is meg kapott is, végül úgy döntött, hogy erőteljesebb módszerrel tesz pontot a vita végére. Az ellenlábasát leöntötte valamilyen éghető folyadékkal, majd meggyújtotta. Később értesítette a tűzoltókat, akik mentőt is kértek a helyszínre. A sértett két nappal később a kórházban halt meg. Az ügyben zajló büntetőper tegnapi tárgyalási napján Németh egykori cellatársait hallgatták meg. Akkor a két kiskorú gyermeke molesztálásáért ült előzetes letartóztatásban.
A rablásért már elítélt Raffael Zoltán távmeghallgatás keretében kifejtette: annak idején ő volt a zárkaparancsnok. Németh csupán néhány napot töltött náluk, mert átszállították a balassagyarmati bv-intézetbe.

– Szinte azonnal magától elkezdte mesélni, hogy milyen bűncselekményeket követett el. Beszélt a Soós-ügyről, és elmondta, hogyan fajtalankodott kislányával és kisfiával. Azt is előadta, hogyan végzett a hajléktalannal – vallotta Raffael, és hozzátette: mindez úgy robbant ki, hogy a társaktól papírt kért, majd látták, hogy mennyire serényen ír valamit. Mikor megkérdezték, hogy mit, mindent részletesen elmesélt.

– Kifejtette, hogy ő már soha nem szeretne a börtönből szabadulni, de ha mi fel tudjuk használni az általa elmondottakat vádalkura, tegyük meg. Ő egyébként is súlyos beteg, neki már mindegy – tudatta egy jelen levő mások egykori cellatárs. K. István meggyőződése, hogy a rendőrgyilkos gyengéd érzelmeket táplált iránta, ám K. gyorsan leszögezte, hogy a férfi rossz helyen kopogtat.
Németh István állítja: a rabtársak bántalmazták, mi több, egyenesen sanyargatták.

Mikor leültem egy székre, az egyikük ököllel arcon ütött. Leestem a földre, a fájdalomtól pedig elsírtam magamat. Az általam leírtakat ők diktálták, kényszerítettek rá, hogy a tollbamondást elfogadjam – védekezett a bűnöző, akit a tárgyaláson a bírónő többször is figyelmeztetett az állandó bekiabálásai miatt.

– Egyedüli bárány voltam a farkasok között! Az emberölés elkövetését az eljárás elejétől tagadtam – jelentette ki határozottan Németh, és hozzátette: egyáltalán nem érzi magát jól a börtönben.
A rabtársak egybehangzóan kifejtették: azokban a napokban, melyekben Németh-tel osztoztak kényszerotthonukon, szokatlan módon megszaporodtak az ellenőrzések. Egyébként is bevett szokás persze, hogy az őrök időközönként benéznek hozzájuk, de az említett időszakban ezt minimum óránként, de inkább még gyakrabban tették. Raffaelt, mint zárkafelelőst pedig a nevelők felkérték, hogy figyeljen oda Németh Istvánra. Már akkor sejtették, hogy ennek oka van, és szerintük ez be is igazolódott, hiszen köztudott, hogy még a börtöntársadalom is erősen megveti azokat, akik gyerekek ellen követnek el bűncselekményeket. 
A tárgyalás június 30-án folytatódik.
 

Kukoricásban ásták el a főtörzsőrmestert Németh az István Kórházban ismerkedett meg Soós Lajossal. 1979. július 9-én hajnalban György Józseffel együtt Soós autójával megközelítették az Üllői úton Gyulai Károly főtörzsőrmester őrbódéját. Műszaki hibát színlelve a kocsihoz csalták, Soós pedig leütötte a rendőrt. Elvették a pisztolyát, őt pedig a csomagtartóba tuszkolták. Út közben rájöttek, hogy még él, ezért félreálltak, majd Soós elvágta a torkát. A testét egy kukoricásban ásták el.