1998. július 2-án történt a magyar kriminalisztika addigi legnagyobb leszámolása. A 43 éves Boros József Károly vállalkozót a nyílt utcán robbantották fel. A felelősöket csak 19 évvel később ítélték el jogerősen, ám a mai napig vannak elvarratlan szálak.
Forrás: MTI
A kilencvenes évek második fele a maffialeszámolások kora volt Magyarországon. A különböző érdekcsoportok összeférhetetlenségei 1998-ra csúcsosodtak ki, hisz ebben az évben végezték ki fényes nappal Fenyő János médiavállalkozót, később pedig a pesti belvárosban robbantották fel Boros József Károly, ismertebb nevén Boros Tamás (Óriás Tamás) vállalkozót.
1998. július 2-án csütörtök délelőtt egy Polski Fiat parkolt le az V. kerületben, az Aranykéz utca 2. szám előtt. Erre az autóra szerelték a merénylők azt a 4-5 kilónyi TNT-t tartalmazó pokolgépet, amit 11 óra 50 perc körül hoztak működésbe. Akkor, amikor Boros József ügyvédjével együtt megállt a kocsi mellett, mert megcsörrent a telefonja. A robbantásban Boroson kívül az ügyvédje, illetve két másik civil vesztette életét. Rajtuk kívül legalább 25-en sérültek meg.
A vállalkozót ekkor már másfél éve üldözték, lőtték a lakását, az autóját, felrobbantották az éttermét. Végül a negyedik merénylet vált végzetessé. Boros jól ismerte az olajszőkítőket, de ellentétbe került velük, így hát ő szivárogtatott ki információkat. Nem véletlen, hogy őt, mint koronatanút, ki akarták iktatni.
De ki lehetett a felbujtó, a végrehajtó? Kiderült, egy bizonyos, szlovákiai, Jozef Hamala vette meg a felrobbantott kispolskit, hamis papírokkal – Hamalát azonban a nemzetközi körözés ellenére sem találták. Később meggyanúsították Jozef Rohácot – az ő csapatához tartozott Hamala is –, de a nyomozást megszüntették 2001-ében. Rohác egyébként P. Tamás megbízásából az Energol nagykőrösi telephelyét őrizte. Igaz, ’98-ra az Energol megbukott, P. pedig elmenekült a hatóságok elől. 2008-ban aztán fordult a kocka. Rohácot ittas vezetésen kapták Prágában és azonnal letartóztatták. 2009 elején hozták Budapestre, a nyomozás pedig új lendületet vett. Rohácot ebben az ügyben 2011 februárjában, Portikot 2012 nyarán fogták el. Jogerős ítéletet végül 2017-ben hirdetett a bíróság: előbbi tényleges életfogytiglani börtönt, utóbbi 13 év szabadságvesztést kapott.
Visszatérve Rohác és Hamala szerepére, felmerült, hogy mindketten a szlovák titkosszolgálat védelme alatt álltak. Akkoriban a feltételezések szerint robbantásokkal akarhatták destabilizálni Magyarországot. Kérdés: voltak-e még információi Boros Tamásnak a magyar és a szlovák alvilágról, amelyeket már nem oszthatott meg a rendőrséggel?