Az orosz-ukrán háború kitörése óta Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett az a kérdés, vajon lesznek-e gondok a gázellátással, előfordulhat-e, hogy a téli hónapokban nem fogjuk tudni a megszokott hőfokra fűteni az otthonunkat. Mutatjuk, hogyan spóroljunk a rezsivel.
Rezsicsökkentés
Megkérdeztük a szakértőt, milyen alternatív fűtési módokkal lehetne helyettesíteni a gázt, hogy benne tudjunk maradni a rezsicsökkentésben.
– A gázzal szemben az az elektromos fűtési megoldások előnye, hogy saját hálózatunk nem feltétlenül függ a szolgáltatóktól, hiszen megújuló energiaforrások segítségével tőlük függetlenül elő tudjuk állítani nemcsak a világításhoz, hanem a fűtéshez szükséges energiamennyiséget is – mutatott rá Kis-Balázs Attila, hozzátéve, az elektromos fűtést ráadásul egy megfelelő méretezésű és kialakítású napelemrendszer a jelenleginél is olcsóbbá tudja tenni. Ha van lehetősége egy családnak arra, hogy napelemet és elektromos fűtést alakíttasson ki, akkor egy 100–120 négyzetméteres lakás fűtése és villanyszámlája szinte nulla lesz.
– 5 millió forint egyszeri beruházásával megspórolható éves szinten az előzetes rezsiemelkedési kalkulációk alapján 3–3,5 millió forint. Ami azt jelenti, hogy másfél év alatt visszajön a fűtés és napenergia ára, onnantól kezdve pedig éves szinten 3–3,5 millió forint megtakarítást jelent a család számára – hangsúlyozta a Jobbfólia ügyvezetője, akivel sorra vettük, hogy a jelenleg ismert elektromos fűtési lehetőségeknek milyen előnyös és hátrányos tulajdonságaik vannak.
A klímákat többnyire helyiségek hűtésére használják, de vannak olyan típusok is, amelyek már fűtésre is alkalmasak. Ezeknek viszont sokkal magasabb az ára, ráadásul a hatékonyságuk is kétséges. Mivel levegő alapú fűtésként funkcionálnak, a levegőt forgatják, fűtik, ezáltal folyamatosan szálló port generálnak, ami gondot okozhat az allergiásoknak. Emiatt feltétlenül szükséges a tisztításuk is évente 1-2 alkalommal.
A hőszivattyú kiváló hatékonysággal tud dolgozni, emellett a havi fenntartási költsége is kedvező. Negatívumaként csupán a nagyon magas kialakítási költségét lehet felróni, amihez még hozzáadódnak a későbbiekben a rendszeres karbantartási és az eseti javítási költségek is, mivel a mozgó, kopó alkatrészeket cserélni kell.
A fűtőszőnyeg gyorsan és egyszerűen letelepíthető akár laminált padló, akár járólap alá, viszont mivel elektromos fűtésről beszélünk, a havi villanyszámlánkat jelentősen meg tudja emelni, ami a jelenlegi helyzetben elég költséges megoldás. Hacsak vele párhuzamosan nem szereltetünk fel napelemeket is, ami persze a többi elektromos eszköznél is jelentős megtakarítást eredményezhet.
Az infra fűtőpaneleket gyakorlatilag hősugárzóként tudjuk használni. Ha előtte vagy mellette állunk, tehát a közelében vagyunk, akkor érezzük az infra hatását, de 3 méterrel távolabb már nem tud melegérzetet produkálni.
Az infra fűtőfólia szintén nem a levegőt, hanem a testet és a tárgyakat melegíti, amivel kétszer hatékonyabb tud lenni, mint egy levegő alapú fűtés. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy ha valakinek A+ energiaosztályba tartozó lakása van (vagyis megfelelő a falak és a tető hőszigetelése és a nyílászárók is korszerűek, több rétegű szigeteléssel rendelkeznek), napi szinten elég, ha 40 percet üzemel ez a fajta fűtési rendszer ahhoz, hogy 100 négyzetmétert folyamatosan melegen tartson. Így egy fűtési szezonban a jelenlegi árakkal számolva 35-40 ezer forintból fűthető ki az egész téli időszak, telepítési költsége pedig akár ötödrésze lehet egy hőszivattyúénak.
A fűtési rendszer korszerűsítésének tervezésekor és kivitelezésekor mindenesetre fontos szem előtt tartani, hogy az új megoldást évekig vagy akár évtizedekig kívánjuk majd üzemeltetni, ezért sem a fűtés típusa, sem a szakemberek, sem a felhasznált anyagok megválasztásakor nem érdemes a spórolásra összpontosítani. Ha csak ez számít, a most megspórolt összeg többszörösét költheti majd javításra.