Csúcsminőségű tésztákat készítenek az elítéltek - Versengenek a rabok a munkáért
Fogvatartottak közreműködésével készítik a prémium minőségű tésztákat az állampusztai gazdaságban. Az üzem újdonsága, hogy az ételt már gluténmentes változatban is gyártják.
Mintegy húsz elítéltnek biztosít egyidejűleg munkalehetőséget az állampusztai gazdaság tésztaüzeme. Gombos Róbert vb-ezredes, a Kft. ügyvezetője a Borsnak kifejtette: a cél, hogy piacképes és vevőbarát termékeket állítsanak elő. A cég előnye, hogy miközben a nemzetgazdaság munkaerőhiánnyal küszködik, a börtönben folyamatosan rendelkezésre állnak a segédmunkára alkalmas és hajlandó férfiak.
Ha minőségi terméket készítünk kézzel, akkor képesek vagyunk erre gazdasági alapokat is helyezni. Az újonnan általunk gyártott gluténmentes tésztához Olaszországból szerezzük be a lisztet. Ebben segítségünkre volt a Hungaro Pasta magyarországi mintaüzeme. Az Élelmiszer-biztonsági Tanúsítvány is kiválólóra értékelte a laboreredményeket
– mondta az egyébként közgazdászként is végzett ezredes, akit örömmel tölt el, hogy a fogyasztói visszajelzések szerint a gluténmentes tésztájuk főzés közben nem esik szét, és nincs jellegzetes kukoricaíze.
A gluténmentes termékeket gyártó részlegre a normálnál szigorúbb előírások vonatkoznak.
Akiknek felüdülés a munka
Az üzemben dolgozó elítéltek a legkülönbözőbb bűncselekményekért kerültek börtönbe, igaz, jellemzően nem az erőszakos bűnözők kapnak ott lehetőséget. Mielőtt valakit oda osztanának be, felmérik az illető társadalomra való veszélyességét. Az üzem a börtön falain kívül helyezkedik el, de a szabályok semmivel sem lazábbak. A fegyelemsértések nem jellemzők, hiszen minden dolgozó tudja: a kihágások miatt elveszítheti a börtönviszonylatban kifejezetten érdekesnek és kellemesnek mondható munkalehetőséget.
- Lopásért ítéltek el 20 hónapra, ebből még fél év van hátra.
Már hiányzik a családom, várom a szabadulást, ezért is odafigyelek, hogy semmilyen szabályszegést ne kövessek el.
Az üzemben dolgozni szeretek, hiszen itt sokkal jobbak a körülmények, mint a zárkában, ráadásul pénzt is kereshetek, amiből a családomat, a 15 és 17 éves gyerekemet is támogatni tudom. Havi 30 ezret tudok hazaküldeni – mondta az eredetileg pék-cukrász képesítéssel rendelkező Bárdi Attila.
- Talán másoknak furán hangzik, de az üzemben szabad embernek érezhetem magamat.
Részben a hasznos tevékenység miatt, részben pedig azért, mert itt nem rabruhában, hanem kristálytiszta, hófehér öltözetben lehetek
– tette hozzá a 36 éves családapa.
Kolompár Józsefet kábítószer-birtoklásért küldték a rácsok mögé ugyancsak 20 hónapra.
Megfogadtam, hogy soha többé nem fogyasztok kristályt. A rabtársaktól nem tartok, csak Istentől félek, de nem szeretném a családomat még egyszer olyan helyzetbe hozni, hogy nélkülözniük kelljen engem
– fogalmazott a fiatal, aki az üzemben valamennyi munkafázist kedveli, de leginkább a csomagolórészlegre szokták beosztani.
Csúcstechnológia
Az üzem tisztaságát mutatja, hogy egy duplakapus zsilipen lehet csak belépni. Ezzel biztosítják, hogy kívülről ne jusson be a tiszta részlegre szennyeződés. A dolgozók úgynevezett fekete és fehér öltözőt kötelesek használni. A rabruhát munka előtt leveszik, hogy átöltözhessenek a munkaruhába, a műszak végén pedig visszaöltöznek.
A tészták masszáját hatalmas gépekkel keverik, majd igencsak súlyos acélmatricákon nyomják azt át, hogy kialakuljanak a különféle termékek, többek között a penne, a spagetti vagy akár a tarhonya.
A még nyers tésztákat tálcákon viszik a szárítókba, végól egy géprendszer segítségével csomagolják azokat.
Az üzem ablaki egyébként rácsozottak, és az ajtókat is zárva tartják. Mindez biztonsági okokkal magyarázható, hiszen szeretnék az esetleges szökéseket megakadályozni.
