A jelenlegi rezsihelyzetben bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogy mégis hogyan áll Magyarország az elraktározott gázzal: mennyi van, jön-e még, illetve mennyi lesz belőle – a Bors ezeknek járt utána a Magyar Földgáztároló Zrt. munkatársának segítségével.
Kezdjük mindjárt azzal, hogy a hazai gáztároló létesítmények porózus geológiai szerkezetűek, ami a pontos kőzetet illetően az esetek zömében, vagyis Hajdúszoboszlón, Pusztaedericsen és Kardoskúton homokkövet, míg Zsanán mészkövet jelent: miután ezen geológiai képződményekből részben, illetve teljesen kitermelték a földgázt, valamint megalapozott bizonyítást nyert, hogy annak tárolására alkalmasak is, föld alatti gáztárolókká alakították őket.
Ha kellett még, fúrtak
A folyamat során az eredetileg gázkitermelés céljából használt kutakat átalakították, szükség esetén pedig újakat is fúrtak; a földgázt gyűjtő és elosztó rendszert, illetve megfelelő távvezetéki kapcsolatokat építettek ki, továbbá telepítésre kerültek az ehhez kapcsolódó betárolási és gázelőkészítő berendezések. A föld alatti gáztárolást szolgáló első magyarországi létesítményt Őrszentmiklós közelében építették ki, méghozzá az adott régióban termelt földgáz elraktározására.
Sőt, 1960-tól kezdődően az itt tárolt földgáz a téli időszakokban Budapesten jelentkező csúcsigények kielégítéséhez is hozzájárult. Persze a földgáz iránti folyamatosan növekvő igény további létesítmények kialakítását is szükségessé tette. A program 1978-ban indult a Kardoskút térségében részben leművelt földgázmezők átalakításával, majd a következő évben további két tározó üzembe helyezésével folytatódott – Hajdúszoboszlón és Pusztaedericsen, így jelenleg is négy földalatti gáztároló létesítmény üzemel Magyarországon.
Mennyi az annyi?
A Magyar Földgáztároló Zrt. létesítményeinek összessége mintegy 4,43 milliárd köbméternyi mobilgáz tárolói kapacitással rendelkezik. Pulai Fruzsina, a cég marketing munkatársa szerint a betárolás zökkenőmentesen és folyamatosan zajlik társaságuknál.
– Jelenleg a gáztárolók töltöttségi szintje 45%, amely az éves hazai fogyasztás 27 %-át jelenti, ez magasan az uniós átlag felett van – emelte ki a Borsnak a cég marketing munkatársa.
A Magyar Földgáztároló Zrt. négy föld alatti tárolója raktározza a földgázt. Erre a célra azonban kizárólag az olyan rétegek jöhetnek számításba, amelyeknek zártsága bizonyított a későbbi tároló üzemeltetéshez; ahol maga a tároló kőzet rendelkezik a szükséges tárolási tulajdonságokkal, mindemellett pedig kellőképpen állékony is, illetve ahova a földgáz viszonylag könnyen besajtolható, tárolható, valamint gazdaságosan és maradéktalanul visszanyerhető a tároló rétegből.
Tudni kell, hogy mintegy 100 leművelt mezőnek csupán a töredéke tesz eleget ezeknek az elvárásoknak – igaz, a tárolási hely kiválasztásában a műszaki megfontolások mellett természetesen gazdaságossági számítások is szerepet játszanak.
Nem terveznek új kutat
Ennek következtében alapvető elvárás például, hogy a földgáz viszonylag alacsony, 60–80 bar, legfeljebb 210 bar nyomással legyen besajtolható, mely paraméter akkor teljesül, amennyiben a telep nincs mélyebben, mint 2000–2500 méter, illetve ha a tároló kőzet áteresztőképessége kielégítőnek bizonyul.
– A kereskedelmi igényeket ki tudjuk elégíteni a jelenlegi kútállománnyal, így nincsen tervben új kút fúrása – fogalmazott Pulai Fruzsina.
Tárolói ciklusok Betárolási időszak kezdete: április 1., betárolási időszak vége: szeptember 30., kitárolási időszak kezdete: október 1., kitárolási időszak vége: március 31.
