Luxusingatlanoktól a korszerűsítésig – menekülőutak tarthatják életben az építőipart

A luxusingatlanok, a kisebb társasházi projektek, az ipari beruházások és a rekonstrukciók jelenthetik a menekülőutat a megtorpanó építőiparban. A nagy aggodalom közepette meg kell találni a potenciállal rendelkező piaci szegmenseket – jelentette ki a VG-nek Szabó Bence. A kivitelezéssel és tervezéssel foglalkozó HÁsZ Kft. tulajdonosa és ügyvezetője úgy véli, a luxusingatlanokat kereső társadalmi réteget nem rázza meg annyira a jelenlegi gazdasági környezet, és továbbra sem az a prioritás számukra, hogy a végeredmény mennyibe kerül majd – a számla 400 milliótól egészen milliárdos összegig is érhet.

Ugyan az ipari ingatlanok fejlesztése visszaesett, de nem olyan ütemben, mint a 150-200 lakásos lakóparkoké, és az energiaválság miatt kulcskérdéssé váló korszerűsítésekben is bőven van fantázia. A nagyobb társasházak esetében viszont azok, akik befektetési céllal vennének lakást, óvatosak, és talán a pénzük is fogyóban, a másik csoport pedig, amelyik a minőségi ugrás érdekében költözne például panellakásból új építésűbe, a 10 százalék fölé emelkedő hitelkamatok miatt bizonytalanodhat el.

Még decemberig sem tudnak tervezni

– vágta rá Szabó Bence a VG kérdésére, hogy mi jelenti a legnagyobb nehézséget momentán az építőiparban. Gondból van elég, mint például munkaerő- és alapanyaghiány, energiaválság, infláció, a forint gyengülése vagy épp az ellátási láncok akadozása, de a szakember szerint az az igazán nagy probléma, hogy megtippelhetetlen, milyen lesz a gazdasági környezet decemberben. A legtöbb termelő és beszállító nem tud még középtávon sem tervezni, mert az építőanyagok nagyobb részéhez, például az acélhoz és a kerámiához, nagy energiabefektetés szükséges, amit értelemszerűen befolyásolnak az elszabaduló árak. Szabó Bence megjegyezte, előfordulhat, hogy egy külföldi acélgyártó nem indítja be a gépeit, vagy nem szállít exportra, de még a hazai téglagyártó sem biztos, hogy a magas gázár miatt képes kitermelni a rezsiköltségeket. Ha igen, a megnövekedett rezsit akkor is be kell építenie az árba,

„Az aggodalom érezhető a levegőben. Bár jövő júniusig leszerződtünk nagy projektekre, a piaci környezetben benne van, hogy megállunk a szerkezetépítésnél, és a megrendelő azt mondja, most fél évig álljunk le, mert nem látni, lesz-e alapanyag, és ha igen, mennyiért” – mutatott rá a HÁsZ ügyvezetője. Hozzátette, munkaerőben nem érez ekkora feszültséget, tudják tartani az áraikat a 12-16 hónapos projekt végéig, mert a 80 fős cég körülbelül fele fizikai munkaerő, éppen annak érdekében, hogy zökkenőmentesek legyenek az építkezések, és ha az alvállalkozók bajba kerülnek, házon belül képesek kapacitást átcsoportosítani.

Szabó Bence egyébként arra számít, hogy 2023 első negyedévében már érezhető lesz a válság hatása, csökken a munkák száma, de most még rengeteg befejezni való projekten dolgoznak, ezért az is felvetődött, hogy Pakisztánból hoznak szakképzett munkaerőt.

Érezhetően fogy a munka, a piac kivár

A szerkezetépítést tekintve minimális a bizonytalanság, az építőipari cégek képesek vállalni az egyösszegű átalányárat hat-nyolc hónapos időintervallumra, de a befejező szakipari munkákra, amelyek 12-14 hónap múlva lesznek aktuálisak, már nehezen tudnak ajánlatot mondani. „Mi azt szoktuk javasolni, hogy bár a teljes projektre adunk árajánlatot, az első ütemben szerződjünk a szerkezetre, és amikor látjuk ennek a munkának a végét, akkor tárgyaljuk újra a lehetőségeket open book rendszerben, azaz mi megversenyeztetjük a beszállítókat egy-egy specifikus termékre, a megrendelő pedig választhat az opciók közül” – árulta el Szabó Bence.

Számos vállalat kizárólag az állami szektorban dolgozott, ezek most megpróbálnak váltani a kisebb magán- és ipari projektekre, ám az út- és mélyépítőknek például rettentő szűk a mozgásterük. Éppen ezért óriási jelentőségük van az európai uniós forrásoknak, amelyeknek nemcsak a hiánya, hanem a megérkezése is okozhat problémát:

Erre jó példa az energiaválság kitörése és a rezsicsökkentés módosítása óta tapasztalható őrület a napelem piacán, ahol szinte óráról órára emelkednek az árak a hatalmas keresletből következő munkaerő- és alapanyahiány miatt.

A magánszektorban erősebb lesz a verseny

A HÁsZnál azt tapasztalják, hogy a nyersanyagok többségénél egy hónapra előre lehet látni az árakat,

Éppen ezért a megrendelők is rugalmasabbak: ha a cég jelzi, hogy hónapokat kell várni egy-egy termékre, és jóval drágább lesz, elfogadják a kompromisszumként kínált B opciót. A többségük megérti a változtatásokat, és azt, hogy 30-40 százalékos áremelkedésnél már muszáj leülni, és átbeszélni a lehetőségeket.

„A magánszektorban komolyabb versenyhelyzet lesz 2023-ban, az biztos” – szögezte le Szabó Bence, aki kiemelte, az idén tudják teljesíteni a 2021-ben kitűzött célt, a 3 milliárd forintos árbevételt, de a jövő évet már más szemszögből nézik, a legfontosabb, hogy képesek legyenek megtartani a jelenlegi csapatot, és annyi munkára szerződjenek, hogy ne legyen probléma a fizetésekkel sem. Nem állnak rosszul, saját projektbe is kezdenek, többek között egy 20 apartmanból álló hotelt építenek a Dohány utcában, ám az eszközberuházásokat most visszafogják, hogy elegendő tartalékot képezzenek a kiszámíthatatlanság miatt.

(VG)