Nemzetbiztonsági kockázat, hogy külföldről érkező pénzekkel befolyásolták a választási kampányt
A nemzetbiztonsági törvény mielőbbi módosítására van szükség.
Forrás: Ripost
Horváth József volt titkosszolgálati vezető szerint a nemzetbiztonsági törvény mielőbbi módosítására van szükség, az ország szuverenitásának megőrzése a tét.
Ingyenebéd nincs – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal összefüggésben, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát.
– Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott.
A volt titkosszolgálati vezető szerint egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatnak minősül, ha ellenőrizetlen, tisztázatlan tulajdoni hátterű szervezeteken keresztül külföldről befolyásolják a magyar belpolitikai folyamatokat.
– Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.
Mint mondta, a nemzetbiztonsági kockázat fogalmának újra definiálása elkerülhetetlen, a pártoknak konszenzusra kell jutniuk abban az alapvető kérdésben, hogy az ország szuverenitása nem sérülhet semmiféle külföldi befolyás által. Úgy véli, ez minden politikai szereplő érdeke, ez alól senki nem lehet kivétel.
– Azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak, mindenképpen át kellene világítania a titkosszolgálatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó „jótékonyan adakozó” szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is – hangsúlyozta a szakértő.
Ismert, Márki-Zay Péter, az ellenzék volt közös kormányfőjelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy „még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból”.
Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.
A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként.
Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.
– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt.
A politikus továbbá megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.
A lapnak nyilatkozó alkotmányjogász szerint azonban lényegesen árnyaltabb a kép, ifjabb Lomnici Zoltán úgy vélte, az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak van hatásköre kivizsgálni a történteket. Rávilágított arra, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.
A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay Péter kijelentette, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.
– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – fogalmazott.
Márki-Zay úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként, az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. A politikus továbbá megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.
Márki-Zay egyébként a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy „még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból”. Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze.
Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.
– Már az idei kampány elején súlyos aggályokat vetett fel, hogy a baloldal listavezetője mögött, először a rendszerváltás óta nem párt vagy pártalapítvány állt, hiszen egy egyszerű civil szervezetre megengedőbb pénzügyi szabályok vonatkoznak, mint a pártokra, illetve például az egyesületek esetén nem érvényesül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénzügyi kontrollmechanizmusa – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.
– A baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe, ami a történtek fényében nem lesz egyszerű
– jelentette ki.
Mint köztudott, a Magyar Nemzet cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel.
A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik munkatársa is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.
