A csillagászok hatalmas felfedezést tettek.
A csillagászok egy mályvacukor sűrűségű hatalmas gáz óriásbolygót találtak, amely egy hűvös vörös törpecsillag körül kering, 580 fényévnyire a Földtől. A Jupiterhez hasonló exobolygó a valaha látott legkisebb sűrűségű bolygó.
A vörös törpecsillagok a legapróbb és leghalványabb csillagok, és a hidrogént héliummá alakítják a magjukban magfúzió révén, ami a csillag életének része. Annak ellenére, hogy sokkal hűvösebbek, mint a Nap, a vörös törpék nagyon aktívak, és erőteljes fáklyákat bocsátanak ki, amelyek bármely keringő bolygó légkörét megszüntethetik. Ezek az erőszakos kitörések egy vörös törpe csillagrendszert látszólag valószínűtlen és barátságtalan hellyé tesznek egy exobolygó megtalálására, mint az újonnan felfedezett, a TOI-3757 b.
A bolygó olyan közel van vörös törpe szülőcsillagához, hogy mindössze 3,5 földi nap alatt tesz meg egy teljes pályát, ami 25-ször gyorsabb, mint a Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr. Jelentősen nagyobb, mint a Jupiter – a Naprendszer legnagyobb bolygója –, átmérője körülbelül 150 000 kilométer.
Shubham Kanodia, a tanulmány vezető szerzője és a washingtoni Carnegie Intézet csillagásza a National Science Foundation NOIRLab nevű szervezetének nyilatkozatában, amely a kutatásban használt távcsövek egy részét üzemelteti, a következőket mondta: "A vörös törpecsillagok körül hagyományosan lehetetlennek tartottuk az óriásbolygók kialakulását. Eddig ezt csak a Doppler-felmérések kis mintáival vizsgálták, amelyek jellemzően óriásbolygókat csak távolabb találtak ezektől a vörös törpecsillagoktól."
Kanodia úgy gondolja, hogy meg tudják magyarázni, hogyan alakult ki egy kis sűrűségű gázóriás ilyen extrém és zord körülmények között. Azt sugallják, hogy a TOI-3757 b alacsony sűrűsége két fő tényező eredménye. Az első tényező azzal kapcsolatos, hogy a gázóriások hogyan alakulnak ki. Hatalmas sziklás központjaik vannak, a Föld tömegének körülbelül tízszerese, amelyek gyorsan beszívják a nagy mennyiségű környező gázt, és Jupiter-szerű bolygókká válnak. A csapat úgy véli, hogy a TOI-3757 b által körbevett vörös törpecsillagban a nehéz elemek kisebb mennyisége azt jelenti, hogy ennek az exobolygónak a sziklás magja lassabban is kialakulhatott. Ez késleltette volna a gáz felhalmozódását a sziklás maghoz, ami hatással volt a TOI-3757 b teljes sűrűségére a kialakulás után. Másodszor, a csillagászok úgy gondolják, hogy a TOI-3757 b pályája kissé ellipszis alakú. Emiatt azonban jobban felmelegedett a bolygó, a légköre pedig felduzzadt.
A TOI-3757 b fele olyan sűrűségű, mint a Szaturnusz, amely a Naprendszer legalacsonyabb sűrűségű bolygója, és körülbelül egynegyede a víz sűrűségének.