Szijjártó: Ha lehet béke Izraelben, Ukrajnában miért nem?

Ha békét lehetett teremteni Izrael és több arab ország között, akkor ez Ukrajnában is lehetséges, csak ehhez a kommunikációs csatornák újranyitására van szükség, párbeszédre az egymással szembenálló felek között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek kudarcos próbálkozásai után az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első eredményes békekezdeményezés a Közel-Keleten.

Szavai szerint ebben el kell ismerni Donald Trump volt amerikai elnök és főtanácsadója, Jared Kushner érdemeit, akik előmozdították a párbeszédet és az együttműködést Izrael és az érintett négy arab állam között, ugyanis ez elengedhetetlen volt a kapcsolatok normalizálásához - szúrta ki a Ripost.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a történtek lényeges tanulságot jelentenek Európa számára az ukrajnai helyzetre vonatkoztatva is.

„Mire volt szükség? Valódi vezetőre, aki elég bátor és erős volt ahhoz, hogy újranyissa a kommunikációs csatornákat az egymással súlyos konfliktusban álló felek között” – mondta.

 – fogalmazott.

„Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem lesz béke, ha vannak tárgyalások, akkor van remény a békére” – szögezte le, hozzátéve, hogy a háborús retorikát a béke retorikájának kellene felváltania a nemzetközi szervezetekben.

Szijjártó Péter a közel-keleti helyzettel foglalkozó ülésen kiemelte, hogy a világ számos válsággal néz szembe egyszerre az ukrajnai háború kitörése óta,

ráadásul a negatív kihatások a szomszédos Magyarországon azonnal és súlyosan jelentkeznek, ezért hazánk rendkívüli módon érdekelt a békében.

Aláhúzta, hogy minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának.

A miniszter arról számolt be, hogy a Közel-Kelet biztonsági helyzete mindig is jelentős kihatással volt Európa biztonsági helyzetére, az instabilitás ugyanis a terrorfenyegetettség és az illegális bevándorlási hullámok erősödését eredményezi. „Európának napjainkban különösen nincsen szüksége még egy biztonsági kihívásra, és nem is tudna vele megküzdeni” – figyelmeztetett.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedek sikertelen próbálkozásai után Trump nevéhez fűződik az első eredményes kezdeményezés, amely valóban közelebb vitt a közel-keleti békéhez.

Szavai szerint az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása során az volt a kulcs, hogy az amerikai kormány el tudta érni, hogy olyan országok építették újra a kommunikációs csatornáikat, amelyek hosszú évtizedekig nem tárgyaltak egymással, mivel háborúban vagy legalábbis nagyon súlyos konfliktusban álltak.

„Ez a kulcs Ukrajnában” – szögezte le.

„A békéhez teljesülnie kell annak az előfeltételnek, hogy a háborúban álló felek beszéljenek egymással, a kommunikációs csatornák újra jöjjenek létre, tárgyalás nélkül soha nem lesz béke” – tette hozzá. „Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán is, tehát orosz-amerikai tárgyalásokra van minél előbb szükség” – vélekedett.

„Ukrajnában is akkor lesz béke, ha beszélnek egymással azok, akik egymással szemben állnak” – mondta. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az ENSZ létrehozásának célja az volt, hogy elősegítse a békét világszinten, így ezt kell napjainkban is szem előtt tartania a világszervezetnek.

És miután az ENSZ Közgyűlésének jelenleg magyar elnöke van, így hazánknak is lehetősége van hozzájárulni a szembenálló felek közötti párbeszéd megindításához – mutatott rá. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy

Európa ma a második világháborút követő időszak legsúlyosabb biztonsági válságával néz szembe.

„Ha még egy biztonsági kockázattal kellene egyszerre szembenéznie az európai kontinensnek, akkor azt már nem gondolom, hogy tudná kezelni” – fogalmazott.

Majd közölte, ezért is nagyon fontos, hogy sikerüljön előrelépést elérni a Közel-Kelet biztonsága terén, a térség instabilitása ugyanis azonnali hatással van Európa biztonságára is, például a terrorfenyegetés és az illegális migrációs hullámok révén. „A közel-keleti béke és stabilitás Európa alapvető érdeke” – mondta.

Szijjártó Péter ennek kapcsán érintette a globális élelmezési krízis kérdését is, amely jelentős részben az ukrajnai fegyveres konfliktus következménye, mivel a megszakadt ukrán és orosz gabonaszállítások nyomán a világ számos pontján élelmiszerellátási válság alakult ki.

 – figyelmeztetett.

Hozzátette: ezért is fontos lépés, hogy nemrég átadták Fényeslitkénél, a magyar-ukrán határon azt a vasúti átrakodóterminált, amelynek kapacitása a kétszerese az eddigi legnagyobb ilyen létesítménynek Európában. Itt így óránként 800 tonna gabonát tudnak átrakni, amely folytathatja útját az észak-adriai kikötőkbe, onnan pedig a világpiacra.

Naiv illúzió, hogy orosz–ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak, a tartós békéhez amerikai–orosz tárgyalásokra van szükség, ehhez viszont fontos lenne, hogy a két ország vezetője találkozzon a G20-csoport közelgő csúcsértekezletén – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Buenos Airesben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és az Európai Unió közös argentínai külügyminiszteri találkozóját megelőzően hangsúlyozta, hogy a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 indonéziai ülésén jó eséllyel részt vesz majd az orosz és az amerikai elnök is.

„Ha már egy helyen tartózkodnak, akkor én azt gondolom, hogy nagyon nehezen magyarázhatnák meg bárkinek a Földön, hogy miért is nem találkoznak. Értjük, hogy fontos a protokoll, értjük, hogy fontos, hogy mindenki erősnek láttassa magát, erősebbnek a másiknál. De itt emberek százezrei halnak meg, emberek milliói menekülnek, az egész világ válságba került, és meg kell akadályozni, hogy ez a regionális háború, amely már most világválságokat okozott, világháborúvá alakuljon” – szögezte le.

Valamint kijelentette, hogy a békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig naiv illúzió, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni.

„Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség” – mondta.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az mégis súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára.

„Válságba került a világ energiaellátása, válságba került több térség élelmiszerellátása, az egész világon az egekben van az infláció, gazdaságok fordulnak át recesszióba és emberek millióinak került veszélybe a munkahelye” – mutatott rá.

Kiemelte, hogy ezért az egész világnak az kellene legyen az érdeke, hogy a háború mielőbb véget érjen.

„Ugyanakkor aggodalommal látjuk, hogy egyes nagy és erős országok, egyes nagy és erős nemzetközi szervezetek folyamatosan háborús retorikát alkalmaznak. Nyilatkozataikkal, döntéseikkel pedig sokkal inkább az eszkaláció irányába tolják ezt a háborút, semmint a béke irányába” – fogalmazott.

A miniszter közölte: emberek tízezrei halnak meg, milliók kényszerültek menekülésre, tízmillióknak került veszélybe az élelmiszer- és energiaellátása, s minderre a sok bajra kizárólag a béke jelentheti a megoldást.

„Itt az ideje, hogy a nagy nemzetközi szereplők (…) az eszkaláció helyett a béke létrehozásának irányába hozzanak döntésenek” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy tartózkodni kell minden, a helyzet további súlyosbodásának kockázatával járó lépéstől.

Szijjártó Péter az EU-CELAC tanácskozás margóján kétoldalú megbeszélést folytat többek között argentin, Costa Rica-i, ecuadori, guatemalai, jamaicai, kolumbiai, nicaraguai és panamai kollégájával.