Álmában üzent édesapjának az elhunyt 12 éves Áron
Megjelent egyik éjjel álmában a nemrég elhunyt 12 éves focista, erdélyi kisfiú lelke édesapjának. Áron tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából, edzésen hirtelen megállt a szíve. Temetésén több százan vettek részt, Erdélyben egy futballtornát is elneveztek róla.
Forrás: Borsonline
Tímár Áron az erdélyi magyarság egyik sportreménysége volt. A 12 éves kisfiú szenvedélyesen szerette a futballt, és Christiano Ronaldót tekintette a legnagyobb példaképének. Az ő Youtube-videóit tanulmányozva próbálta ellesni a cseleket, de igazán az volt a vágya, hogy egyszer a magyar válogatott mezét magára húzhassa. Voltak ugyan román barátai, de mégis szeretett volna hű maradni a nemzetéhez.
Hirtelen megállt a szíve a fiúnak
A kamasz november 2-án, az iskola után még hazament ebédelni, hogy jóllakottan vehessen részt a csapata edzésén Gyimesközéplokon.
A foglalkozás után azonban a gyermek a pálya szélén rosszul lett, és hiába hívták azonnal a közeli rendelőből az orvost, illetve a mentőket, a kisfiú életét nem lehetett megmenteni.
Ugyan Áronkán korábban nem mutatkoztak semmilyen szívbetegség tünetei, a vizsgálatok szerint infarktus okozta a halálát. A gyermek temetésén százak vettek részt, és azóta egy emléktornát is elneveztek az ifjú labdarúgóról.
Családtagjai hazamentek a hírre
Az erdélyi rokonság egy része évtizedekkel ezelőtt Magyarországra költözött, de a tragédia hírére természetesen sokan hazatértek. Többek között Hajnalka, Áron nagynénje is így tett. Feladatának érezte, hogy támogassa az elhunyt fiú szüleit.
- Áronkát nem lehet elfelejteni. Sajnálom, hogy a távolság miatt nem találkoztam vele többet, de vigasztal, hogy a családi érzelmi kötelék mindig is erős volt köztünk
– nyilatkozta a Borsnak még a tragédia utáni napokban a gyászoló apa testvére.
Ugyanolyan a szobája még ma is
- Hihetetlenül jó érzés, hogy ennyien szerették a kisfiamat. Mindenkinek hálás vagyok
– mondta a Borsnak Attila, Áron édesapja.
- Áron a mi szívünkben örökké élni fog. Egyelőre a szobájában is mindent úgy hagytunk, ahogy ő látta utoljára, jó darabig nem is változtatunk otthon semmin – zokogta a férfi.
- Úgy érzem, a mi fájdalmunkat nem lehet kibírni, de mégis ad némi erőt a jó emberek támogatása. Hiszem, hogy Áron örökre velünk marad.
Nekem a halála óta egyszer jelent meg az álmomban. Biztos vagyok benne, hogy tényleg ő volt az, és nem csupán az agyamban történt a látogatása. Azt mondta, „szeretlek, édesapám”, majd megpuszilt. Azóta nem láttam
– fejezte be a gyászoló családapa.
