Jó tudni: így változtak meg az öröklés szabályai
Mutatjuk a részleteket, amelyek jónéhány meglepetést tartogatnak.
A Polgári Törvénykönyvben módosultak az öröklés szabályai – hívta fel a figyelmet a Mokka Jogi szemmel rovatában Dr. Krasznai Dóra. A jogász elmondta, hogy az új szabályozás szerint az elhunyt gyerekei és az özvegy egyenlő arányban örökölnek. Ez azt jelenti, hogy ha például van két gyerek és egy élő szülő, akkor a vagyon három részre oszlik, és mindhárman egyforma hányadot kapnak belőle. Emellett viszont az özvegynek holtig tartó haszonélvezeti joga van a házastársával közösen lakott lakásra és annak berendezésére.
Ha a lakás kizárólag az elhunyt szülő nevén volt, de azt az életben maradt házastárssal közösen szerezték, akkor nem számít, mi szerepel a tulajdoni lapon, az özvegy a felére igényt tarthat házastársi közös vagyonként.
Már a hagyatéki eljárás során érdemes ezt jelezni, és akkor csak a vagyon másik felére, tehát az elhunyt tulajdonjogának a részére folytatják le az eljárást
– fejtette ki a szakember.
Dr. Krasznai Dóra az öröklés „árnyoldaláról” is beszélt, vagyis arról, hogy az örökös nemcsak vagyont örökölhet, hanem az elhunyt adósságáért is felel.
Szerencsére Magyarországon – szemben más államokkal – ha az örökhagyónak tartozása volt, az csak a hagyaték értékéig terheli az örököst
– mutatott rá, hozzátéve, hogy ha túl nagy az adósság, vissza is utasíthatjuk az örökséget. Ekkor viszont teljes egészében le kell mondanunk róla, nem lehet a pozitív és a negatív részek között válogatni.
A legtisztább a helyzet akkor, ha nem a törvényileg megszabott öröklési rendre hagyatkozunk, hanem végrendelet készül, amelyben el is lehet térni az egyenlő elosztástól. Ez mindenképpen javasolt élettársak esetében, akikre nem vonatkoznak az örökösödési szabályok. Ha viszont a végrendelkező a teljes vagyonát másokra íratja, a közeli hozzátartozó akkor is jogosult az úgynevezett „kötelesrészre”, ha ő nem szerepel a végrendeletben.
