Ma van a magyar jelnyelv napja, már a nemzeti konzultáció is kitölthető ilyen módon
Anyanyelvként megjelölhető a népszámlálás során a magyar jelnyelv, és a nemzeti konzultációt is lefordították. A Borsnak dr. Kósa Ádám siket EP képviselő és dr. Tapolczai Gergely siket országgyűlési képviselő nyilatkozott.
Dr. Kósa Ádám a Fidesz európai parlamenti képviselője és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke. Ő az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikál.
„Az idegen nyelvként letehető államilag elismert magyar jelnyelvi vizsga azt jelzi, az állam számára a magyar jelnyelv ugyanolyan értékű, mint bármely más hangzó nyelv azzal az eltéréssel, hogy elismeri azt is, hogy a magyar siket emberek anyanyelve a magyar jelnyelv. Ez önmagában egy kuriózum és a magyar siket közösség nyelvi kisebbségként való elismerését is jelenti" – mondta a Ripostnak dr. Kósa Ádám, aki jelnyelvi tolmáccsal, vagy írótolmáccsal kommunikál a többi képviselővel.
Elmondása szerint az anyanyelvi jelnyelvhasználók köre 10-15 ezer fő lehet, mert ideszámolják azokat az embereket is, akik siket családba születtek.
Azt gondolom, bővíteni kell azoknak a protokolláris eseményeknek körét, ahol a jelnyelvi tolmácsolást és írótolmácsolást biztosítják. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a televíziós műsorok akadálymentesítését bővítsék a jövőben azzal, hogy más televíziós csatornák számára is előírják a feliratozási kötelezettséget. Külön kiemelném a mozifilmek akadálymentesítését, sajnos itt a helyzet a többi területtel szemben kifejezetten rossz. A magyar társadalom ugyanis erősen szinkronpárti
– monda dr. Kósa Ádám.
A képviselő szerint a többségi társadalom úgy tudna segíteni a jelnyelvet használóknak abban, hogy az eddigieknél jobban, hatékonyabban megértsék egymást, hogy megtanulják a jelnyelvet.
dr. Tapolczai Gergely óriási szakmai és erkölcsi sikernek értékeli, hogy tavaly óta államilag elismert idegen nyelv a jelnyelv, a siket közösség anyanyelve.
Vajon egy jelnyelvet használó képviselő miként kommunikál a többi képviselőtársával?
Mivel jelen pillanatban csak jómagam használok jelnyelvet a Parlamentben, mint az Országgyűlés első siket képviselője, a többiekkel elsősorban jelnyelvi tolmácsok segítségével kommunikálok
– nyilatkozta dr. Tapolczai Gergely.
Arról nincs adata, hogy hányan használnak jelnyelvet Magyarországon, ám elmondása szerint nagy reményeket fűznek a mostani népszámláláshoz, ugyanis a 2011. évi kérdőívhez képest most már lehetett választani magyar jelnyelvet is, mint anyanyelvet vagy mint kommunikációs csatornát.
„A 2011. évi népszámlálás adatai szerint kb. 8500 siket és 63.000 nagyothalló él Magyarországon, ehhez tudunk majd viszonyítani" – tette hozzá.
A képviselő arról is szót ejtett, hogy a magyar kormány 2010 óta több fontos intézkedést hozott. "Az egyik legnagyobb projekt a Kontakt Jelnyelvi Tolmácsszolgáltatás, ami internetes alapú videós jelnyelvi tolmácsszolgáltatást jelent, évek óta megkönnyítve a sorstársaink életvitelét azzal, hogy sokszor nem kell személyesen intézni ügyeiket, hanem videótelefonon keresztül tolmács segítségével tudnak intézkedni."
Megemeltük a kiegészítő speciális órakeretet a hallássérült tanulók számára, így az integráltan tanuló diákok magasabb óraszámban tudnak igényelni jelnyelvi tolmácsszolgáltatást. Ugyancsak a jelnyelvi törvénynek köszönhetően egyre több az akadálymentesített tv műsor, főként feliratozással
– mondta a képviselő.
A képviselőnek azt a kérdést is föltettük, hogy a többségi társadalom miként tudna segíteni a jelnyelvet használóknak abban, hogy az eddigieknél jobban, hatékonyabban megértsék egymást.
„A társadalom részéről nagy segítség, ha biztosítják az akadálymentes kommunikáció különböző formáit: jelnyelvi tolmácsolás, feliratozás, írásbeli kommunikáció, és természetesen a türelem, empátia is nagyban elősegítheti egymás megértését" – mondta lapunknak a képviselő, aki érdekességképpen megemlítette a nemzeti konzultáció kitöltését is, melyet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége munkatársai jelnyelvre adaptálták, így azok a jelnyelvi verziót jobban megértő siketek is akadálymentesen hozzáférhetnek a kérdésekhez.
Sokkal több fogyatékkal élő dolgozik, mint 10 éve
Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő embernek van munkája, míg tíz éve csak 18 százalékuk dolgozott. Erről Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára beszélt még szeptemberben Budapesten a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán. Mint mondta, a kormány célja, hogy a fogyatékossága miatt akadályokba ütköző emberre ne jótékonykodásra szorulóként tekintsenek, hanem elhárítsanak előle minden akadályt, hogy a társadalom teljes jogú tagja lehessen. Ehhez biztos megélhetés, munka kell és minél teljesebb fizikai, valamint infokommunikációs akadálymentesítés. Kitért arra: korábban a fogyatékossággal élők közül sokan gondolták, hogy a segély, a támogatás kell, hogy biztosítsa a megélhetésüket, ezen azonban a kormány drasztikusan változtatott.
