Több mint 800 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal egy halászatra látogatott a Bors, hogy megtudja, hogyan kerül a karácsonyi asztalra a ponty.
Nagy a sürgés-fogás a Rétimajori tógazdaságban. Ezúttal azonban nem a horgászoké, hanem a halászoké a főszerep. Megkezdődött ugyanis az őszi halkitermelés, hogy mindenkinek jusson elegendő kopoltyús a karácsonyi asztalra. Különös látványt nyújt a hatalmas tó, melyben már alig van víz, és az sem mindennapi, hogy tucatnyi ember hálóval a kezében álldogál a maximum 13 fokos vízben. A „fogás” is ámulatba ejtő, hiszen egy-egy húzásnál 1,5 tonna hal landol a hálóban.
– Két hónapon keresztül folyamatosan halászunk a tavainkon. Ez napi szinten 8-10 tonna, többségében háromnyaras pontyot jelent.
Az ünnepi időszakban fogy el az éves haltermelés 40 százaléka, ez körülbelül 1500 tonna, ennek pedig a 90 százaléka ponty.
A maradék tíz százalékon osztozkodik a harcsa, a süllő, busa és a keszeg, kárász – mondta a Borsnak Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. tulajdonosa, aki hozzátette: az aszály, a takarmányárak drágulása, valamint a rezsiköltségek emelkedése miatt drágul a boltok polcain is a hal. Körülbelül 2000-2500 forintot kérnek el majd az árusok karácsonykor egy kiló élő pontyért.
Mint manapság minden, a halászat is gépesítéssel történik, így a napi 10 tonna élő halhoz elég 6-8 ember, akiknek a feladata jórészt az osztályozás, válogatás. A halak csak tökéletes egészségügyi állapotban kerülhetnek a boltok polcaira, így kéthavonta állatorvosi vizsgálatokon esnek át.
– Ha bármi problémát észlelünk egy-egy kopoltyúson, azonnal elküldjük egy laboratóriumba kivizsgálni. Majd az eredmények tükrében kezeljük az állatot. Magyarországon nagyon ritka, hogy betegség pusztítja a halállományt, emiatt pedig gyógyszerrel be kelljen avatkozni. Az elmúlt három-négy évben még kisebb fertőzést sem kaptak el a halaink – fogalmazott Lévai, majd hozzátette: minden tógazdaságnak van halegészségügyi vizsgával rendelkező szakembere, aki személyesen kíséri figyelemmel a halak sorsát. Ha bármi rendellenességet tapasztal, azt azonnal jelenti, és elküldi az Állatorvostudományi Egyetem laboratóriumába.
A tóból lehalászott halak egy másik telephelyre kerülnek, ahol benti medencékben várják, hogy kiszállításra kerüljenek. Erre azért van szükség, hogy minél frissebben jussanak a vásárlók asztalára.
– Nálunk például a gödöllői telephelyünkre kerülnek Rétimajorról a halak. Az ottani vezető tudja, hogy ezen a héten hova, mennyi – főképp piaci - ponty kerül kiszállításra.
A megrendelt mennyiséget pedig órákon belül eljuttatjuk, az állatokat pedig orvosi papírokkal és származási hely megjelölésével kapják meg a forgalmazók
– zárta Aranyponty Zrt. tulajdonosa.