A szankciós politika is oka a részleges üzemanyaghiánynak
A szakember úgy véli, Oroszország összezár a többi olajkitermelő országgal, emellett közölte, a 2023. februárban életbe lépő szankciók nehezíthetik a gázolajellátást.
A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének igazgatója szerint a szankciós politika hozzájárult a részleges üzemanyaghiányhoz.
Az átmeneti – részleges – üzemanyaghiány okaival kapcsolatban Litkei Máté, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában kijelentette, kialakulásában
közrejátszott a százhalombattai olajfinomító elhúzódó felújítása, és az alaptalan rémhír terjedése, amely a hatósági ár megszüntetéséről szólt.
Az energetikai szakember szerint az Európai Unió által alkalmazott, oroszellenes szankciós politika hozzájárult az üzemanyaghiányhoz, ugyanis a háború kitörése óta mintegy 40 százalékkal csökkent a kontinensre irányuló orosz olajexport. Tetézte a bajt, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) csökkentette a kitermelést, ezek pedig együttesen az üzemanyagár emelkedéséhez és ellátási problémákhoz vezettek.
A magyar kormány által az üzemanyagra tavaly bevezetett árstop kapcsán Litkei Máté elmondta, az intézkedés hatására az importőrök lassan kiszorultak a hazai piacról, hiszen nem érte meg nekik az értékesítés, így a Mol hatalmas, mintegy 20-25 százalékos piaci bővülést ért el.
A kieső orosz import kapcsán kifejtette, a Nemzetközi Energiaügynökség meglátása szerint a Közel-Keletről lehetne pótolni azt, ám több kitermelő ország – az amerikai elnök kérésének ellenére – sem bővítette a kitermelést, sőt – mutatott rá a szakértő – szaúdi-orosz diplomáciai közeledés következett be a közelmúltban.
Van egy fajta összezárás Oroszország és a többi olajkitermelő ország között, szemben Európával és Amerikával.
– mutatott rá Litkei Máté, aki szerint nem lehet pontosan megmondani, hogy honnan lehetne pótolni az orosz olajat.
A szakember közölte, Oroszország már életbe léptette a szankciókra adott válaszintézkedéseit, ugyanis a kieső európai bevételeket Indiában, Kínában és Törökországban pótolja, amely államok megveszik az orosz nyersolajat, így csak 8 százalékkal csökkent az orosz export. Ráadásul – mutatott rá – az oroszok önmaguk intézik az olaj szállítását, így nem kell hozzá európai kapcsolat sem.
Litkei Máté elmondta, a 9. szankciós csomag a cseppfolyósított gázra, valamint a nukleáris energiára, és az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozna. Utóbbi nagy problémát jelentene Magyarországnak, amelynek jövőbeni célja a teljes energiafüggetlenség elérése, mégpedig Paks2 üzembe helyezésével.
Az olajembargós intézkedés 2023. február 5-én életbe lépő II. szakasza kapcsán elmondta, ez a szabályozás a finomított termékekere is vonatkozni fog, vagyis a gázolaj beszerzése, és annak mozgatása uniós országok között is problémát jelenthet.
Ez a szabályozás a kis országok érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyja.
Zárta gondolatait Litkei Máté.
A Mol a karbantartás után ugyan újraindította a százhalombattai Dunai Finomítót, de a teljes kapacitás elérése több hetes folyamat, egyik napról a másikra nem oldódnak meg az ellátási problémák, ahhoz az importnak is helyre kellene állnia a jelenlegi pánikvásárlások és készletfelhalmozások mellett – jelentette be Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádió Déli krónikájában kedden.
Bacsa György hozzátette, hogy
a Mol teljes kapacitása nem elég a magyar piaci igények kielégítéséhez, ehhez több mint 30 százalék import is kell.
„Az ellátási helyzet egyértelműen kritikus, a kereslet az egekbe szökött, a fogyasztók készleteznek, beindult a pánikvásárlás. A Mol minden tőle telhetőt megtesz: a tankerautóink éjjel-nappal szállítanak, a munkatársaink folyamatosan töltik a benzinkutakat, a szakembereink pedig a korábban meghibásodott üzem karbantartási munkáinak befejezése után azon dolgoznak, hogy a teljes Dunai Finomító fokozatosan újra induljon. A termelésből hiányzó árut importból pótolja a Mol – novemberben minden negyedik liter gázolaj Szlovákiából jött –, de vállalatunk elérte a logisztikai kapacitásának határát: ennél több árut egyszerűen fizikailag nem tudunk behozni” – nyilatkozta Bacsa György az index.hu-nak.
Bár az Európai Unió vezetői továbbra is szilárdan hisznek abban, hogy az olajársapka és olajembargó elsősorban Oroszországnak fog ártani, a szakértők ezt máshogy gondolják. Elemzők szerint kritikusak lesznek a következő napok Európában, és nemcsak az árak, hanem az ellátás szempontjából is. Közben Oroszország minden jel szerint arra készül, hogy a nyugati szankciókat kijátszva eladja a kitermelt olajat Indiának és Kínának.
Szakértők szerint Oroszországot, a világ második legnagyobb olajexportőrét nem fogják komolyan megviselni az újabb korlátozások, ugyanis Moszkva már felkészült az olajembargó és az ársapka hatásainak csökkentésére.
A Kreml egy több mint száz tartályhajóból álló flottát gyűjtött össze közvetítőkön keresztül, amivel ki tudja játszani a nyugati szankciókat. Vagyis zavartalanul tud olajat szállítani például Indiába és Kínába
– írta a Mandiner.
A nyugati olajszankciók hétfőn léptek életbe: mostantól tilos a nyersolaj behozatala Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Ezenkívül az Európai Unió, a G7-csoport és Ausztrália megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatóknak, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.
Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat plafont szabott az orosz olaj árának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn.
Úgy fogalmazott, a döntések előkészítése folyamatban van, de egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning hétfőn közölte, hogy Peking folytatja energetikai együttműködését Oroszországgal, és visszautasította, hogy Kína csatlakozna az embargóhoz.
Az Európai Unió vezetői továbbra is szilárdan hisznek abban, hogy az ársapka Oroszországnak igen, a nemzetközi energiapiacnak azonban nem fog ártani.
„A megállapított árat illetően két dolog között állunk. Csökkenteni akarjuk Putyin olajárból származó bevételét, mert ebből finanszírozza a háborúját. Ugyanakkor a transzatlanti partnereinkkel egyetértünk abban, hogy ne zavarjuk meg a nemzetközi olajpiacokat, mert ez sem segítene rajtunk” – mondta hétfőn a Lengyelországba látogató Frans Timmerman, az európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos.
A szakértők nem értenek egyet az uniós állásponttal. Tóth Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa hétfőn az M1-en azt mondta: kritikusak lesznek a következő napok, és nem csak az árak, hanem az ellátás terén is. Szerinte könnyen előfordulhat, hogy a mostaninál is nagyobb kőolajhiány alakulhat ki a piacon, aminek a vesztese Európa lehet.
Elemzők szerint, ha az uniónak sikerülne is az ellátási nehézségeket elkerülni, az áremelkedéseket nem fogja tudni. Már csak azért sem, mert az Ural típusú olajnál 50 százalékkal drágábban lehet beszerezni a nyugati, azaz a Brent típusú nyersanyagot.
(via)
