Csempészett magokból nőtte ki magát az 1 milliós magyar fenyőbirodalom
A Zala megyei Surdon minden lakosra közel 1600 fenyőfa jut: a 630 fős település lassan évtizedek óta hazánk fenyőközpontjának számít, hiszen a karácsony közeledtével az innen származó egyedek az ország minden városában rendre megtalálhatók – a község első embere szerint tavaly 1 millió fát is kitermeltek a helyiek.
Habár az odáig vezető utat még számos ködfolt tarkította, illetve szürkítette, Surdra érve már szikrázó napsütés melegítette fel a novemberi ég felé nyújtózó fenyőfák deres csúcsait: nem csoda hát, hogy Kanász János, a település immáron 17 éve regnáló polgármestere különösen baráti hangulatban fogadott, majd kalauzolt végig minket ékszerdobozként imádott községén.
Hadifogoly csempészte be a magokat
– Nagyon elterjedt itt nálunk a fenyőfatermelés, hiszen az emberek szakértelmén túl a kiváló éghajlat, illetve az agyagos talaj is adott – kezdte beszélgetésünket Kanász János, hozzátéve, hogy az egész idestova 60 éve szökkent szárba, hogy stílszerűek legyünk. A legendárium szerint Petr Zilka, vagyis a nevét később Pagonyi Károlyra magyarosító
erdész fogságba került a Szovjetunió keleti részén, ahonnan a belsőzsebében elrejtve számtalan magot csempészett be Magyarországra,
amiket aztán Surdon ültetett el.
– Miután azokból kifejlődtek a facsemeték, kiosztotta őket a helyiek között, amiket az emberek további 6-7 évig gondoztak, majd túladtak rajtuk – magyarázta a polgármester, aki szerint mindezt, vagyis az abból származó pénzt látva a többi lakos is vérszemet kapott, így egyre többen kezdték követni a fenyőtermesztők példáját, akik előtt évről-évre jóval több munka áll annál, mint amennyit egy laikus feltételezne.
Évek munkájának gyümölcsét díszítjük
– Sokan azt hiszik, el kell ültetni a magokat, aztán bizonyos idő elteltével csak be kell rántani a láncfűrészt és már dől is a lé, pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb – hangsúlyozta a község első embere. Igaz, először valóban ültetni kell, amit egy 2-3 éves növekedési folyamat követ, ezt követően azonban újfent ültetni kell: persze nem újabb magot, hanem a már fejlődésnek indult csemetét, ki a szabadba.
– Előtte persze fel kell szántani a földet, majd eltárcsázni és pétisózni is muszáj, sőt: sok helyen már trágyázzák is a talajt – fejtette ki Kanász János, hozzátéve, hogy a normand fajtát például 8-10 évig is gondozzák a gazdák, mielőtt értékesítenék a kivágott növényt.
Ezzel szemben a lucfenyőnek 5-6 év is elegendő lehet a kellő méret eléréséhez, az a fajta ugyanis gyorsabban nő
– tette hozzá a férfi.
1 millió fa „hullott el” tavaly
– Ami a fák kivágását illeti, nálunk november végén indul be a roham és december 7-9-ig tart: ennyi idő leforgása alatt 2021-ben például csaknem egymillió fenyőt termeltek ki, majd értékesítettek tovább a surdiak – büszkélkedett Kanász János, aki szerint a tőlük származó fák idén is az ország minden egyes városában felbukkannak majd, „az tuti”.
– Egyesek úgy gondolhatják, hogy a fák túl korán kikerülnek a földből, de mivel az idei év slágerterméke is a normand fenyő lesz, mindenkit megnyugtathatok: ez a típus egy hónapig is képes szép maradni a fűtött szobában – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a kevésbé tűrőképes lucot éppen ezért csak egy héttel később szabadítják majd ki a talajból.
Teljes foglalkoztatottság
Nem sok település mondhatja el magáról, hogy határain belül teljesen ismeretlen fogalom a munkanélküliség: Surdon mondhatni teljes körű a foglalkoztatottság, elvégre a lakosok 98 százaléka a fenyőfából (is) él.
Persze vannak, akik gyári munkát is vállalnak, de mivel egy lában manapság képtelenség megélni, fenyőik is vannak, ahogyan például nekem is
– jegyezte meg vendéglátónk, aki mintegy 20 ezer fenyő tulajdonosa.
– Itt szombat-vasárnap is dolgoznak az emberek, szóval le kalappal előttük: ahol van 30-40-60 ezer fa, ott az egész család be van fogva, beleértve a gyerekeket és időseket is – zárta beszélgetésünket Kanász János, aki szerint Surdon csak az nem dolgozik, aki nem akar, ilyenből azonban legfeljebb elvétve akad a településen.
