A német tudósok egy gyors és költséghatékony módszert fejlesztenek ki a rák időben történő felismerése érdekében.
A hangyák mondhatni a szagok világában élnek. Egyes fajok teljesen vakok míg mások erősen támaszkodnak az illatokra. Amennyiben elveszítik a feromon nyomát, körbe-körbe menetelnek, amíg bele nem halnak a végkimerülésbe. Ezt a szagérzékenységet pedig tökéletesen lehet alkalmazni az orvostudományban.
A kutyákkal már voltak kísérletek a rákkutatásban, de kiképzésük drágának bizonyult, ezért jelenthetnek most nagyobb áttörést a hangyák. Ezek a rovarok nem csak szapora állatok, de gyorsan is tanulnak.
Mindössze fél óra alatt beidomították a hangyákat.
A vizsgálathoz a tudósok csapata emberi emlőrák-daganat darabjait oltották be egerekbe; majd 35 hangyát idomítottak be, akik cukorszirupot kaptak, ha felismerték a rákos sejteket. Petri-csészébe helyezve a selymes hangyák lényegesen több időt töltöttek a „beteg” egerek vizeletét tartalmazó csövek közelében, mint az egészségesek vizeleténél.
A rák diagnosztizálásának módja – vérvétel, biopszia és kolonoszkópia – gyakran drága és időigényes folyamat. Az állatok viselkedéskutatói pedig egy olyan világot képzelnek el, amelyben az orvosok kiváló érzékszervekkel rendelkező fajok segítségével időben és olcsón felismerik a daganatokat.
Az eredmények nagyon ígéretesek
– mondta Baptiste Piqueret, a hangya projekten dolgozó németországi Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet posztdoktori munkatársa, aki hozzátette:
"Fontos tudni, hogy messze vagyunk attól, hogy mindennapos módszerként használjuk őket a rák kimutatására."